Wikipédia

„Carl Friedrich Gauss” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Meotisz (vitalap | szerkesztései)
317 szerkesztés
39. sor:
 
[[Fájl:Braunschweig Brunswick Geburtshaus CF Gauss (1914).jpg|bélyegkép|jobbra|Gauss szülőháza Braunschweigben]]
[[Karl Wilhelm Ferdinand|Braunschweig hercege]] ösztöndíjat adományozott Gaussnak a Collegium Carolinumba (ma [[Technische Universität Braunschweig]]), ahova [[1792]] és [[1795]] között járt, innen pedig a [[göttingeniGöttingeni egyetemEgyetem]]re ment, ahol 1795 és [[1798]] között folytatta tanulmányait, amelyek alatt önállóan újra bizonyított számos fontos tételt; [[1796]]-ban tört be a tudományos életbe, amikor sikerült megmutatnia, hogy bármely olyan [[szabályos sokszög]], amely oldalainak száma [[Fermat-prím]] (és következésképpen azok a szabályos sokszögek is, melyek oldalszáma előállítható különböző Fermat-prímek és 2 valamelyik [[hatványozás|hatványának]] szorzataként) [[euklideszi szerkesztés|megszerkeszthető]] körző és vonalzó segítségével. Ez jelentős felfedezés volt a matematika egyik fontos területén; a szerkesztési problémák az [[ókori görögök]] óta foglalkoztatták a matematikusokat. Gauss olyannyira elégedett volt ezzel az eredménnyel, hogy azt kérte, egy szabályos [[heptadekagon]]t (17-szöget) véssenek a sírkövére. A sírköves ezt visszautasította, állítva, hogy a bonyolult szerkesztés alapvetően úgy nézne ki, mint egy [[kör]].
 
[[1796]] valószínűleg a legtermékenyebb év volt mind Gauss, mind a számelmélet számára. A heptadekagon szerkesztését március 30-án publikálta. Az [[maradékos osztás|osztási maradékok]] azonosságán alapuló [[kongruencia (számelmélet)|kongruencia]] [[reláció]]ját bevezetve megteremtette a [[moduláris számelmélet]]et, igencsak megkönnyítve sok nehéz számelméleti probléma kezelését. Híres tételét a [[kvadratikus reciprocitás]]ról [[április 8.|április 8-án]] bizonyította. Ennek a figyelemre méltó tételnek a segítségével a matematikusok meghatározhatják a megoldhatóságát bármely másodfokú kongruenciának. A [[prímszámtétel]], melyet [[május 31.|május 31-én]] sejtett meg, használható képet ad a prímszámok egész számok közti eloszlásáról. Gauss [[július 10.|július 10-én]] azt is észrevette, hogy bármely pozitív egész felírható legfeljebb három [[háromszögszámok|háromszögszám]] [[Három-négyzetszám-tétel|összegeként]], majd naplójába lefirkantotta a híres szavakat: ''„Heuréka! num=Δ+Δ+Δ.”'' [[október 1.|Október 1-jén]] publikált egy eredményt polinomok megoldásainak számával kapcsolatban, amely 150 évvel később végül a [[Weil-sejtés]]hez vezetett.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Carl_Friedrich_Gauss”