|
|típus=
|honlap= [http://www.szegediszabadteri.hu/index.php?id=1278 Szegediszabadteri.hu]
}}A '''Szegedi szabadtéri játékok''' [[Magyarország]] legnagyobb szabadtéri színháza, a [[szeged]]i [[Dóm tér (Szeged)|Dóm téren]] nyaranta megrendezésre kerülő [[opera (színmű)|opera]], [[próza]], [[hangverseny]] és [[daljáték]] előadások sorozata.
}}A '''Szegedi Szabadtéri Játékok''' Magyarország legnagyobb
szabadtéri színháza, a szegedi Dóm téren és az Újszegedi Szabadtéri Színpadon nyaranta
megrendezésre kerülő opera-, musical-, operett-, tánc-, hangverseny, daljáték-,
és prózai előadások sorozata. A Szabadtéri Játékok intézményi keretei között
működik a belvárosi REÖK (Regionális Összművészeti Központ), amelynek termeiben
egész évben kiállítások és egyéb művészeti események láthatók.
== Rövid története ==
A [[20. század]] elején a szabadtéri [[európa]]i rendezvények sikerei a magyar szellemi élet képviselőit hasonló indíttatású fesztiválok megszervezésére sarkallták. Magyarországon az elsők között indították útjára a nyári színházat Szegedi szabadtéri játékok néven.
'''Rövid
története'''
A Játékok ötletét először [[1926]]-ban [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]], a szegedi költő vetette fel. A gondolatot a kulturális és politikai élet számos jeles képviselője támogatta (Kertész K. Róbert, Hevesi Sándor, Fülei-Szántó Endre, Vojnovich Géza). A főpróbára a lehetőséget a szegedi [[Fogadalmi templom (Szeged)|Fogadalmi Templom]] felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta [[1930]] őszén. Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére. Az első előadásra – a ''Magyar Passióra'', [[Hevesi Sándor]] rendezésében – 1931. június 13-án került sor. Ezt követően a szabadtéri előadások – töretlen sikerrel – minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették.
A 20. század elején a szabadtéri európai rendezvények sikerei
a magyar szellemi élet képviselőit hasonló indíttatású fesztiválok
megszervezésére sarkallták. Magyarországon az elsők között indították útjára a
nyári színházat Szegedi Szabadtéri Játékok néven.
1932-ben, nagyobb szabadtéri nézőtér – ülőhelyek hiányában, a Szép Heléna című darabot a Tisza-parti Stefánia sétányon mutatták be. Azután 1933 júliusában a helyi katonaság a Dóm téren felállított egy 2500 ülő- és 2000 állóhelyet magában foglaló nézőteret. Innen számítható a Szegedi szabadtéri játékok tényleges megszületése. 1933. augusztus 26-án a [[Hont Ferenc]] rendezésében bemutatott [[Az ember tragédiája]] sikeréhez már hozzájárult egy 300 fős statisztéria, tánckar, honvédzenekar és kórus, a templomi orgona és már vetített színpadképek is.
A Játékok ötletét először 1926-ban Juhász Gyula, a
szegedi költő vetette fel. A gondolatot a kulturális és politikai élet számos
jeles képviselője támogatta (Kertész K. Róbert, Hevesi Sándor, Fülei-Szántó
Endre, Vojnovich Géza, de főleg Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi
miniszter és Shvoy Kálmán altábornagy, Szeged helyőrségparancsnoka). A <s> </s> Játékok elindulására a lehetőséget a szegedi Fogadalmi
Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta 1930 őszén. Az
árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek
bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére. Kertész K. Róbert
államtitkár már ekkor a színpad és a nézőtér variálható felállításának
gyakorlata mellett érvelt, mert így – mint mondta – a Dómnak háttal lehetőség
nyílna világi tárgyú darabok bemutatására is. Ennek megfelelően az első szezont
nyitó ''Magyar passió'' előadásáról
kétféle plakát is készült, kétféleképpen ábrázolva a Dóm téri színházat.
A játékok megszervezése az első években a helyi sajtónál volt magánkézben. Az 1935-ös szezonban (Parasztbecsület, Cremonai hegedűs, Glaucos, és ismét Az ember tragédiája) úgy alakult, hogy a bevételek nem fedezték a kiadásokat, ezért a szervezést 1936-tól Szeged városa vette át.
1932-ben nagyobb szabadtéri nézőtér (ülőhelyek) hiányában,
Megismételt sikeres előadások mellett a Szabadtéri Játékok történetében ezután olyan darabok kerültek bemutatásra, mint Herczeg Ferenc ''Bizánc'' című darabja, Kacsoh Pongrác ''János vitéz'' daljátéka (1936), Berczeli A. Károly ''Fekete Mária'' című játéka (1937), [[Giuseppe Verdi|Verditől]] a ''Requiem'', Puccini ''Turandot''ja (1938), vagy Verdi ''Aidája'' (1939). Hangversenyeken Kodály, Bizet, Erkel, Kacsoh, Liszt és Csajkovszkij művek csendültek fel.
a ''Szép Heléna'' című darabot a
Tisza-parti Stefánia sétányon mutatták be. Azután 1933 júliusában a helyi
katonaság a Dóm téren felállított egy 2500 ülő-, és 2000 állóhelyet magában
foglaló nézőtere. 1933. augusztus 26-án a Hont Ferenc rendezésében bemutatott Az
ember tragédiája sikeréhez már hozzájárult egy 300 fős statisztéria, tánckar,
honvédzenekar és kórus, a templomi orgona is, és már vetített színpadképek voltak.
A játékok megszervezése az első években a helyi sajtónál
volt magánkézben. Az 1935-ös szezonban (''Parasztbecsület,
Cremonai hegedűs, Glaucos'', és ismét ''Az
ember tragédiája'') a bevételek nem fedezték a kiadásokat, ezért a szervezést
1936-tól Szeged városa vette át. Megismételt sikeres előadások mellett a
Szabadtéri Játékok bemutatta Herczeg Ferenc ''Bizánc'' című drámáját, Kacsoh
Pongrác ''János vitéz'' daljátékát (1936), Berczeli A. Károly ''Fekete
Mária'' című játékát (1937), aztán következett Verditől a ''Requiem'',
Puccini ''Turandot''ja (1938), és Verdi ''Aidája'' (1939).
Hangversenyeken Kodály, Bizet, Erkel, Kacsoh, Liszt és Csajkovszkij művek
csendültek fel.
A Magyarországon egyedülálló szabadtéri sikersorozat első felvonásának a
második világháború vetett véget, 1939-ben.
A Magyarországon egyedülálló szabadtéri sikersorozat első felvonásának a [[második világháború]] vetett véget, [[1939]]-ben.
Az újrakezdésre, 20 év kihagyás után, 1959. július 25-én került
sor: a ''Hunyadi László'' dallamaival kezdődött meg a Szegedi Szabadtéri Játékok
második fejezete. Az „újkori” játékok több mint 40 éve alatt – 142 darab 657
előadásán – már 3 millió nézőnél többen voltak kíváncsiak.
Az újrakezdés, 20 év kihagyás után, [[1959]]. [[július 25.|július 25-én]] következett el. Ezen az estén a ''Hunyadi László'' dallamaival kezdődött meg a Szegedi szabadtéri játékok második fejezete. Az „újkori” játékok több, mint 40 éve alatt – 142 darab 657 előadásán – már 3 millió nézőnél többen voltak kíváncsiak.
1984-ben a Szegedi Szabadtéri Játékok
újrakezdésének 25. évfordulójára a rendezvény kivívta ''az ország legnagyobb
szabadtéri színháza'' címet.
1984-ben a Szegedi szabadtéri játékok újrakezdésének 25. évfordulójára a rendezvény kivívta ''az ország legnagyobb szabadtéri színháza'' címet.
1994-ben a Játékok új nézőteret kapott.
A teret egész évben elfoglaló lelátót 4000 férőhelyes mobil nézőtérrel
cserélték le. A szektorokat az 1879-es
szegedi nagy árvíz idején segítséget nyújtó európai fővárosokról (London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), illetve Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku,
Parma, Nizza,
Szabadka, Toledo, Odessza) nevezték el. Ismét felmerült a
színpad és a nézőtér variálható felállításának lehetősége – pl. amfiteátrum-szerű
felállással a próza játszásának új lehetőségei nyílhattak volna meg –, de a
képviselők végül nem így döntöttek.
Szeged M.J. Város Közgyűlése
döntése alapján a Szabadtéri Játékokat – részben önálló költségvetési intézmény
státuszban – 1997 és 2004 között a Szegedi Nemzeti Színház működtette.
A Szabadtéri Játékok 2004-től, a Közgyűlés újabb döntése nyomán
ismét önálló szervezetté (közhasznú gazdasági társaság) vált, „legújabb kori”
történetét ekkortól számítjuk. Programtervezése a 2006-tól rendszeresen végzett
közönségvizsgálatok tényein alapul, és az ezekből kialakított stratégia mentén
történik. Az európai fesztiválok programjaival és anyagi kondícióival
összehasonlítva megállapítható, hogy kínálata megfelel a legújabb európai
trendeknek (az újdonságok, újrafelfedezések és az ismert klasszikusok
egészséges aránya), ám a finanszírozása azokétól messze elmarad. Bár elsősorban
művészeti intézmény – nevében is a „Játékok” szón van a hangsúly –, de működése
már nem értelmezhető pusztán csak ennek alapján. Fesztivál-funkciójában
idegenforgalmi attrakció, ami nemcsak a város jó hírét viszi, hanem a megnövekedett
turistaforgalommal a bevételeit is növeli, ezzel pedig a helyi vállalkozásokat
is erősíti, fejleszti. (A nézők a belépőjegyhez közvetlenül kapcsolódó helyi
költései szezononként átlagosan félmilliárd Ft körül mozognak.)
2007-ben befejeződött a Magyar Ede által épített
szecessziós Reök-palota rekonstrukciója. Itt nyílt meg a Szabadtéri Játékok
működtetésében a REÖK (Regionális Összművészeti Központ), ami helyi, országos
és nemzetközi kiállításaival a város és a régió képzőművészetének reprezentatív
intézménye, emellett zenei, színházi, irodalmi és gyermek-programjaival Szeged
közművelődésének egyik központja.
A MAI SZABADTÉRI JÁTÉKOK
2014-ben a Szabadtéri Játékok életében egy korszakos
változás zajlik: a Dóm rekonstrukciója miatt a színpad és a nézőtér megfordul a
téren. Minden változás mindig különféle reakciókat és értékítéleteket vált ki
mindenkiből, akiket érint: így a tradicionális szabadtéri színház teljes
átrendeződése természetesen vitákat is generál, amelyeken számos álláspont
ütközik. A Szabadtéri Játékok menedzsmentje a változás-menedzselés szakszerű
előkészítéséhez a 2013-as szezon közönségvizsgálatában felmérte a várható
fogadtatást: a nézők 66,7%-a (a szegediek 62,9%-a, a vendégek 69, 9%-a)
elfogadta, illetve tudomásul vette a változást.
== Érdekességek ==
[[1994]]-ben a Játékok új nézőteret kapott. A teret egész évben elfoglaló lelátót, csak az előadások idejére felállított, 4000 férőhelyes mobil nézőtérrel cserélték le. A szektorokat az [[1879-es szegedi nagy árvíz]] idején segítséget nyújtó európai fővárosokról ([[London]], [[Róma]], [[Párizs]], [[Berlin]], [[Brüsszel]], [[Bécs]]), illetve Szeged testvérvárosairól ([[Darmstadt]], [[Turku]], [[Parma]], [[Nizza]], [[Szabadka]], [[Toledo (Ohio)|Toledo]], [[Odessza]]) nevezték el.
| 