Wikipédia

„Jankó János (néprajzkutató)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
apró javítások
21. sor:
'''Jankó János''' (''ifjabb Jankó János''; [[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1868]]. [[március 13.]] – [[Borszék]], [[1902]]. [[július 28.]]) földrajz- és néprajztudós. [[Torda]], [[Kalotaszeg]], a [[Balaton]]-mellék néprajzának, továbbá Nyugat-[[Szibéria]] [[hanti nyelv|hanti]] (osztják) népességének kutatója, az összehasonlító tárgyi néprajz egyik első hazai művelője.
 
== Élete ==
 
Édesapja, [[Jankó János (festő)|Jankó János]] a kor ismert festőművésze és karikaturistája volt. János az érettségi után az orvosi egyetemre iratkozott, majd földrajz szakos tanárjelöltként folytatta tanulmányait a bölcsészkaron. Nagy érdeklődést tanúsított a botanika iránt is. Még egyetemi hallgatóként több e tárgyba vágó tanulmányt publikált német és angol szaklapokban.
[[1888]] tavaszán afrikai útra indult (Algír, Tunisz, Tripolisz), utazását hírlapi cikkeiért kapott honoráriumokból, valamint a Kereskedelmi és Iparkamara ösztöndíjából fedezte.
36 ⟶ 35 sor:
Fiatalon, egyik erdélyi gyűjtőútján hunyt el [[1902]]-ben. Emlékére a Magyar Néprajzi Társaság [[1969]]-ben Jankó János-díjat alapított, melyet fiatal néprajzkutatóknak adományoznak kiemelkedő tudományos teljesítményük elismeréséül.
 
== Részvétele Zichy Jenő expedíciójában ==
 
Jankó János 1896 nyarán hat hétig tanulmányúton járt Oroszországban. Novemberben gróf Zichy Jenővel szerződést kötött, melynek értelmében néprajzkutatóként részt vesz annak következő, harmadik, [[Ázsia|Ázsiába]] tervezett expedíciójában. Jankó 1897-1898-as kutatóútja közel másfél évig tartott. Az első nyolc és fél hónapban a szakirodalom (főként a halászati szakirodalom) és a múzeumok tárgyi anyagait vizsgálta át; utána három hónapig az expedícióval együtt dolgozott; végül az osztjákok között egyedül folytatta és három hónap alatt fejezte be kutatóútját. Útjának részletei többek között leveleiből és 1898. április 12-étől folyamatosan vezetett naplójából ismerhetők meg.
 
Célját röviden így határozta meg: "…egyetlen czél vezérelt, hogy megkíséreljem egybeállítani: a magyarral nyelvileg rokon finn-ugor, ethnikailag és anthropologiailag rokon török-tatár és a kettő közé zárt s ránk is ható szláv népek tárgyi néprajzának összehasonlitó typologiáját." Ezen nem azt érti, "…hogy ez összehasonlitó typologiának talán már is tudományos eredményei volnának, hanem csak annyit, hogy sikerül e typologiához annyi anyagot egybegyüjtenem, hogy az "kisérletem"-nek egészséges alapjául fog szolgálhatni."
 
=== A kutatóút első része ===
[[Kép:Krimi-halo.jpg|bélyegkép|240px|Krími vetőháló. Dr. Jankó János ''A magyar halászat eredete'' című könyvéből (1900).]]
*1897. július 19-én indult el [[Budapest]]ről előbb [[Berlin]]be, onnan [[Finnország]]ba, ahol augusztus 6-tól október 30-ig előkészületi tanulmányokat folytatott. Nagyrészt Helsingforsban (ma: [[Helsinki]]) tartózkodott, a múzeumi anyagok átvizsgálása után pedig Karjalában az ottani halászat módszereivel, eszközeivel ismerkedett.
48 ⟶ 46 sor:
*1898. január 30-án elhagyta Szentpétervárt és a [[Baltikum]]ba utazott. Felkereste Reval (ma: [[Tallinn]]), Dorpat (ma: [[Tartu]]), Vilno ([[Vilnius]]), [[Riga]], Mitau (ma: [[Daugavpils]]), [[Szmolenszk]] múzeumait. Március elején már [[Moszkva|Moszkvát]] is maga mögött hagyta, néhány napra [[Kijev]]be, azután [[Odessza|Odesszába]] utazott. Két hetet töltött a [[Fekete-tenger]] parti városban; hazaküldte az eddig vele utazott feleségét és kisfiát, megvárta az expedíció másik két tagját, [[Pápay József (nyelvész)|Pápay József]] nyelvészt és [[Pósta Béla]] régészt, majd együtt mentek tovább [[Szevasztopol]], [[Kercs]], [[Batumi]] érintésével Tifliszbe ([[Tbiliszi]], az expedíció első találkozóhelyére. 31-én értek a grúz fővárosba, itt találkoztak az expedíció vezetőjével és mecénásával, gróf Zichy Jenővel is.
 
=== Együtt az expedícióval (április–június) ===
*Április 2-án hosszú megbeszélésen alakították ki további programjukat. Tifliszben is tanulmányozták a helyi múzeum gyűjteményeit.
*Április 15-én Jankó János a többiekkel együtt vonatra ült és [[Baku]]ba utazott (Pápay József korábban egyedül indult útnak); 18-án hajóval indultak tovább a [[Kaszpi-tenger]]en a [[Volga]]-[[delta]] felé.
57 ⟶ 55 sor:
*Június 16-án Kazanyból hajóval indultak le a Volgán, majd fel a [[Káma]]-folyón. Négy napot [[Perm (település)|Permben]] időztek, azután vonattal az [[Urál (hegység)|Urálon]] át [[Jekatyerinburg]]ba mentek, ahol öt napot töltöttek; Jankó ezekben a városi múzeumokban fontos osztják anyagokat talált. Vonattal [[Tyumeny]]be utaztak, onnan a [[Tura]]-folyón, majd a [[Tobol]]on hajóval folytatták útjukat és június 30-án [[Tobolszk]]ba érkeztek.
 
=== Jankó János külön kutatóútja ===
Az akkoriban kb.körülbelül 20 000 főre becsült osztják népesség hatalmas területen, szétszórtan élt. Jankó János eldöntötte, hogy közülük csak az [[Irtis]] menti osztjákokat, majd az akkor alig ismert ''keleti'' osztjákokat keresi fel "olykép, hogy megkisértem az Irtis keleti és az Ob déli mellékfolyóin felfelé, tehát az őserdőbe való benyomulást."
[[Kép:Osztjak vejsze.jpg|bélyegkép|240px|Osztják vejsze a [[Nagy-Jugan]]nál (Szibéria). Dr. Jankó János ''A magyar halászat eredete'' című könyvéből (1900).]]
[[Kép:Czege-Nagy-Jugan.jpg|bélyegkép|240px|Cége a Nagy-Jugan völgyében (Szibéria). Dr. Jankó János ''A magyar halászat eredete'' című könyvéből (1900).]]
70 ⟶ 68 sor:
*Két nappal később egy kölcsönzött kisebb hajón már el is hagyta Szurgutot. Sietnie kellett, hogy még az Obon meginduló jégzajlás előtt visszaérjen. Maradék idejét és energiáit a [[Nagy-Jugan]] folyóvölgyének megvizsgálásra szánta. Fölkereste többek között Juganszkojet és a "a jugáni osztjákság főfészkét", Kajukovit is. Az utolsó napokban a megerőltető út miatt álmatlanság gyötörte, csak morfiummal tudott néhány órát aludni. Szeptember 10-én érkezett vissza Szurgutba és a következő napon, az utolsó előtti hajójárattal hagyta el a várost. Öt nappal később [[Tomszk]]ban volt, ott is keményen dolgozott: gyűjtését, jegyzeteit rendezte, megvizsgálta a helyi múzeumot. Október 2-án vonatra szállt és 7-én érkezett Moszkvába, ahonnan 12 napos tartózkodás után indult haza Budapestre.
 
Osztják kutatásainak számszerűsíthető eredményeit egyik levelében Jankó János mgamaga foglalta össze. Az osztjákok szállásterületén összesen közel 3000 km-t tett meg, felkeresett 75 települést ("jurtát") és kb.körülbelül 2500 személy részletes néprajzi felvételét végezte el. "Összeirtam a családokat, kiválasztva a gyökereseket, feljegyezve a bevándorlottakról, hogy honnan és mikor telepedtek be, a kihalás arányait és okait, az eloroszosodás mértékét és módját és okait, … összeírtam az osztják ház leltárát, megfigyeltem a halászatot és részben a vadászatot, feljegyeztem a szokásaikat, ahol kinyomozhattam: ösvallásuk maradékait, … gyüjtöttem 300 néptárgyat, 30 koponyát, 2 teljes csontvázat, készítettem 150 fényképet s az egész út minden napjáról pontos naplót vezettem." Gyűjtésének nem-számszerűsíthető eredményeit a néprajztudomány azóta is hasznosítja.
 
== Munkái ==
*Tót-Komlós magánrajza. Békes-Gyula, 1887.
*Erklärung des Namens Kongo. Gotha, 1888.
97 ⟶ 95 sor:
*Kalauz a néprajzi missió-kiállításban. Budapest, 1896.
 
== Források ==
{{commonskat|János Jankó (ethnographer)}}
 
* {{Szinnyei|5||j/j09515.htm}}
* {{MNéprLex|2|659|2-1624.html}}
* [http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/j/janko.htm BME Irányítástechnika és Informatika Tanszék]
 
== További információk ==
{{wikiforrásszerző|Jankó János}}
*Jankó János ''Utazás Osztjákföldre 1898'' (Bevezetővel ellátta, szövegét gondozta: ifj. Kodolányi János) Néprajzi Múzeum, Budapest, 2000. Series Historica Ethnographiae 11. ISBN 963-7106-69-3
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Jankó_János_(néprajzkutató)”