„Kusita Királyság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
25. sor:
A [[Farasz]] környékét leszámítva viszonylag gyenge mezőgazdasági adottságú terület jelentőségét elsősorban az Egyiptomba vezető kereskedelmi utak, valamint a Keleti-sivatag aranybányáinak közelsége adta meg. A régészeti adatok arra utalnak, hogy a núbiai uralkodók az ezt követő évszázadban jelentős erőforrásokat mozgósítottak a korábban elsősorban félnomád lakosság által lakott terület betelepítésre és integrálásra.
 
Bár [[V. Ptolemaiosz]] (Kr. e. 204–180) hadserege visszafoglalta Alsó-Núbiát, az ezt követő időszakban a [[Ptolemaidák|Ptolemaioszok]] valódi uralma a [[Philae]] és Kaszr Ibrim közötti Harmincmérföldes Területre (Triakontaszkhoinosz), majd az el-Mahárakkáig (Hiera Szükaminosz) terjedő Tizenkétmérföldes TerültreTerületre (Dodekaszkhoinosz) korlátozódott. Az Egyiptom római elfoglalása utáni rövid háborús időszakot leszámítva Hiera Szükaminosz maradt a Kusita Királyság határa a Kr. u. 3. század második feléig, amikor is a római csapatok feladták a déli határvidéket és a határt Philae-nél húzták meg. A kusita uralom északi központja Farasz volt, de kusita főtisztviselők gazdag sírjai kerültek elő északabbra, Karanog mellett is.
 
Az Alsó-Núbián keresztül folyó kereskedelem, az afrikai javak (elefántcsont, keményfa, állatbőrök, fűszernövények, gyógyszerek és egyéb luxuscikkek) exportja és a cserébe kapott mediterrán termékek (bronz és üvegáru, élelmiszer stb.) forgalma, bár, úgy tűnik, a központi raktárakon keresztül folyt, jelentős anyagi és kulturális prosperitást hozott erre a vidékre.
38. sor:
Éles tudományos vita bontakozott ki ugyanakkor arról hogy az el-Kurruban temetőben feltárt fejedelmi sírdombok és piramisok, milyen hosszú ideig követhetők vissza az időben. T. Kendall szerint az el- Kurrui sírok legfeljebb a Kr. e. 10. századig<ref>Timothy Kendall, A Respinse to Laszlo Török's 'Long Chronology' of El Kurru. In S. Wenig, ed. Studien zum antiken Sudan: Akten der 7. Internationalen Tagung für meroitische Forschungen vom 14. Bis 19, September 1992 in Gosen/bei Berlin. Meroitica 15. Wiesbaden: 1996, 164-176</ref> követhetők vissza, [[Török László (régész)|Török László]] szerint viszont 14 fejedelmi generációt azonosított [[Pianhi|Piyet]] megelőzően, és egészen a Kr. e. 1020-as évekig vezeti vissza a el-kurrui fejedelmek dinsztiáját.
 
=== A [[XXV. dinasztia]] (Kr. e. Kr. e. 746 – 664 (656)) ===
 
[[Napata]] környékének uralkodói a [[I. e. 1. évezred|Kr. e. 8. század]] első felére új, erős bennszülött királyságot hoztak létre. A királyság uralkodói Kr. e. 743 körül kiterjesztették uralmukat Egyiptomra is, és mintegy 80 évig núbiai fáraók ültek Egyiptom trónján. Az észak–déli irányban több mint 1600&nbsp;km kiterjedésű birodalom óriási gazdasági és kulturális fellendülés kora volt Núbia számára. A Nílus mentén minden jelentősebb városban kő- és [[agyag]]tégla templomok, királyi paloták és nagy kereskedelmi raktárak épültek.