„Feketegyarmat” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 3 interwiki link migrálva a Wikidata d:q739774 adatába
aNincs szerkesztési összefoglaló
41. sor:
 
==Története==
Feketegyarmat [[Árpád-kor]]i település. Nevét [[1241]]-ben a [[tatárjárás]] idején [[Rogerius mester|Rogerius]] kanonok]] említette meg először ''Garmad'' néven ''Siralmas énekében,'' melyben a [[tatárok]] itteni pusztításait is megénekelte a tatár [[Kádán kán]] serege elől [[Nagyvárad|Váradról]] [[Csanád vára|Csanádra]] menekülésekor.
 
[[1332]]-ben ''Gaumand''nak, [[1334]]-ben ''Gormat''nak, [[1335]]-ben ''Garmath''nak írták.
 
A környék a fennmaradt oklevelek adataiból következtethetően az ősi magyar vallás és hitvilág egyik fontos központja lehetett. Erre enged következtetni az is, hogy itt a közelben volt [[Csolt nemzetség|Vata]] és [[Ajtony vezér|Ajtony]] nemzetségi szállásközpontja is.
 
[[Márki Sándor]] erről így írt Arad vármegye monográfiája című művében: „Igricek, hegedősök laktak a mai Aradvármegye északi részén, a Fekete-Körösbe ömlő [[Tőz]] vidékén is. Igricverse (Igrechwerse) nevű földet hallunk emlegetni még [[1429]]-ben is ezen a tájon...”
 
[[1561-ben ''Kis-Gyarmat,'' 1808-ban ''Gyarmath (Fekete)'' néven fordult elő neve. 1851]]-ben nagy árvizekről írtak a Fekete-Körös vidékén, és a feljegyzések szerint ekkor határa 8143 hold, lakosainak száma pedig 1321 fő, valamennyi református. Birtokosául pedig István főherceget írták.
''„Igricek, hegedősök laktak a mai Aradvármegye északi részén, a Fekete-Körösbe ömlő [[Tőz]] vidékén is. Igricverse (Igrechwerse) nevű földet hallunk emlegetni még [[1429]]-ben is ezen a tájon...”''
 
[[1888]]-ban [[Arad vármegye]] Kisjenői járásához tartozott. [[1920]]-ban határfalunak írták. [[1974]]-ben Zerind ([[Nagyzerind]]) község faluja volt.
[[1561]]-ben ''Kis-Gyarmat,'' [[1808]]-ban ''Gyarmath (Fekete)'' néven fordult elő neve.
[[1851]]-ben nagy árvizekről írtak a Fekete-Körös vidékén, és a feljegyzések szerint ekkor határa 8143 hold, lakosainak száma pedig 1321 fő, valamennyi református. Birtokosául pedig István főherceget írták.
 
[[1888]]-ban [[Arad vármegye]] Kisjenői járásához tartozott. [[1920]]-ban határfalunak írták. [[1974]]-ben Zerind ([[Nagyzerind]]) község faluja volt.
 
==Nevezetességek==
* [[Református]] temploma helyén a [[13. század]]ig ó[[romanika|román stílus]]ú templom állt, mely a [[tatárjárás]] alatt megrongálódott, és később új épült helyette. [[1862]]-ben a templomban végzett belső felújításokkor [[középkor]]i [[freskó]]k kerültek napvilágra, melyek egy része a figyelmetlen felújítási munkálatokkor elpusztult.
*A településtől nyugatra halad el a [[szarmata|szarmaták]] által [[324]] és [[337]] között épített, az [[Alföld]]et körbekerülő [[Csörsz árka|Csörsz-árok]] vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
 
== JegyzetekHivatkozűsok ==
{{források|oszlopok=1}}
 
==Források==
* {{Tekintő}}
* [[Vistai András János]]: ''Tekintő''. Erdélyi helynévkönyv
* [[Györffy György]]: ''Aradvármegye''
* [[Márki Sándor]]: ''Arad vármegye monográfiája''
71 ⟶ 68 sor:
 
{{Arad megye települései}}
 
{{Portál|Erdély|-}}
 
{{portál|Erdély|-}}
[[Kategória:Arad_megye_települései]]