„Ifjabb királyság” változatai közötti eltérés

Az '''ifjabb királyság''' a hatalommegosztás egy formája volt a 13. században. Ez területi elkülönülést jelentett, mégis lényegesen különbözött a korábbi [[dukátus]] intézményétől, mivel teljes királyi jogkört jelentett teljes saját kormányzattal ([[nádor]], stb.), birtokadományozási és pénzverési joggal és nem a trónutódlás egyszerű biztosítását szolgálta. Az ország formálisan nem szakadt ketté, az ifjabb király (''rex iunior'') elfogadta a király (''rex senior'') főségét és amikor a trónt örökölte, akkor az ifjabb királyság azonnal meg is szűnt. 1270, V. István trónralépése után az ifjabb királyság ezen formáját többé nem újították fel.{{refhely|MTF|ifjabb királyság, 204. o.}}{{refhely|KMTL|ifjabb királyság, 280–281. o.}}

[[Salamon magyar király|Salamon]] és [[II. István magyar király|II. István]] [[III. Béla magyar király|III. Béla]] fia, [[Imre magyar király|Imre]] volt a harmadik a magyar történelemben, akit apja életében királlyá koronáztak. Imre volt azonban az első, aki királyi címe mellé hatalmat és területet is kapott. 1182-ben koronázták először királlyá, ekkor még hatalom nélkül.{{refhely|KMTL|Imre (2.) magyar király, 282. o.}} 1194-ben ismét megkoronázták{{refhely|Magyarország történeti kronológiája|123. o.}} és 1194–96-ban Horvátországot és Dalmáciát kormányozta.{{refhely|KMTL|Imre (2.) magyar király, 282. o.}}

[[IV. Béla magyar király|IV. Bélát]] apja, [[II. András magyar király|II. András]] akarata ellenére koronáztta királlyá az előkelők egy csoportja 1214-ben, de hatalmat ekkor nem kapott. II. András 1220-ban bízta rá az ország délnyugati részét, mint Szlavónia hercegére, majd 1226-ban Erdély hercegeként áthelyezte Erdélybe.{{refhely|KMTL|IV. Béla, 92. o.}} Béla azonban mint ifjabb király{{refhely|MTF|ifjabb királyság, 204. o.}} Szlavóniában, majd később Erdélyben is önálló udvart alakított ki, a királyihoz hasonló tisztségviselőkkel: [[tárnokmester]], [[asztalnokmester]], [[pohárnokmester]], [[lovászmester]].{{refhely|Bertényi: Szent István és öröksége|61. o.}}

IV. Béla fiát, [[V. István magyar király|V. Istvánt]] [[1246]]-ban magyar királlyá koronázták, de akkor nem történt meg a hatalommegosztás. IV. Béla V. Istvánnal 1262-ben osztotta meg az országot nyugati és keleti része a poszonyi békében.{{refhely|KMTL|ifjabb királyság, 280–281. o.}} Az ifjabb királyság ekkor intézményesült.{{refhely|KMTL|IV. Béla, 92. o.}} Az egyezményt 1262 végén, 1263-ban és 1265-ben további pontokat hozzáadva megűjították.{{refhely|KMTL|ifjabb királyság, 280–281. o.}}

Az ifjabb királyság a földesúri hatalom megerősödésével párhuzamosan jött létre.{{refhely|MTF|ifjabb királyság, 204. o.}} A megosztás haszonélvezői is a földbirtokosok voltak, akik így több országos tisztséghez, és újabb birtokadományokhoz juthattak.{{refhely|KMTL|ifjabb királyság, 280–281. o.}}