„Tűzifa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
j |
j |
||
3. sor:
A '''tűzifa''' a tüzelőanyagként felhasznált [[fa]] egyik formája. A fa többféleképpen használható fel tüzelésre, közismert a faszén ill. égetett szén, forgács, brikett, pellet vagy fűrészpor formában történő felhasználás, azonban a tűzifa egy nem túlságosan feldolgozott állapotban történő felhasználást jelent. A tűzifa megjelenésében felismerhető a fa eredeti tönkjének vagy ágainak formája. A fát az emberiség több százezer éve használja tüzelőanyagként. A tűzifa nagy jelentősége, hogy [[megújuló energiaforrás]].
A [[Pallas Nagy Lexikona]] szerint: a tűzifa „a fának a műfa feldolgozása után fenmaradó része (l. Erdei faválasztékok). A T.-darabok az állami erdőkben, de nagyrészt a magán erdőkben is 1 m. hosszuak és mennyiségük megállapítása végett többnyire az alábbiak szerint választékolva ürméterekbe rakják; a gyengébb darabokat néha kévékbe is kötik. Ugy a vastagság, mint az alak szempontjából megkülönböztetünk: 1. hasábfát (l. o.), 2. dorongfát (l. o.), 3. gallyfát és rőzsefát (l. o. és Ágfa), 4. tuskófát, mely az utóbbi alatt a tuskók és gyökereknek megfelelően apróra hasogatott fáját értjük. L. Gyökérfa.”<ref>{{cite web | url = http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/103/pc010308.html | title = A Pallas
A fák lombjukkal napenergiát kötnek le és halmoznak fel a faanyagban. Ezt meggyújtva ismét energiává változik vissza. A kályha forró tüzében a fa 85%-a gázzá 15%-a szénné alakul. Valójában ezek égnek el, ha egyáltalán elégnek. A hagyományos kályhákból ugyanis rengeteg el nem égett fagáz távozik kihasználatlanul a kéményen át és szennyezi a levegőt.
| |||