„Kármel (hegy)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Eteksem (vitalap | szerkesztései)
a Kármel, esetleg értelmezőként utána kötőjel nélkül: Kármel hegy (vö. Fertő tó). Karmelita a hatályban lévő szabályok szerint és a Szent István Társulat ajánlásával is rövid a.
33. sor:
}}
 
A '''Kármel-hegy''' [[Izrael]] északi részén elhelyezkedő tengerparti hegyvonulat, [[Haifa]] városától délre.
 
39 km hosszúságban és 8 km szélességben húzódik, a hegy lába Haifánál a Földközi-tengerig ér, keletről a [[Jezréel-völgy]] határolja.
 
Eredetileg ősi kánaáni kultuszhely. A Bibliában az [[Ószövetség]] elmondja a Kármel- hegyén történt [[Illés próféta]] és a [[Baál]] papjai közti vetélkedés történetét, amely Illés és Isten csodatételével ér véget.<ref>Királyok 1. könyve 18. rész</ref>. A történet helyének ma közismert neve Muhraka, ahol egy kármelita kápolna és oltár áll.
 
Más ókori feljegyzések is megemlékeznek a hegyről. A [[Kr. e. 4. század]]ban élő [[Püthagorasz]] görög bölcs felkereste és imádkozott a hegyen. [[Publius Cornelius Tacitus|Tacitus]] római történetíró is járt itt, és elgondolkozott arról az Istenről, akit nem ábrázolnak, akiről nem készítenek szobrokat, mint a pogány istenekről.
 
A középkorban is éltek itt a világtól elfordult, elmélkedő remeték magányosan, vagy kisebb közösségben. Berthold de Limogés francia lovag a [[12. század]]ban a KarmelenKármelen alapított egy szerzetesrendet, a [[Kármeliták|Karmeliták]] rendjét. A rend a Szentföldön ma is működik, és a Kármel- hegyi szent helyek gondozását látja el.