„Claude Florimond de Mercy” változatai közötti eltérés

typo, format
(typo, format)
[[1701]]-ben a [[spanyol örökösödési háború]]ban Itáliában harcolt, ekkor már mint alezredes [[Borgo Forte]] ellen, közben többször is fogságba esett.
 
[[1716]]-ban a [[Habsburg–török háború (1716–18)|Habsburg–török háború]]ban szerepe volt a [[pétervárad]]i<!--nem Pétervár, úristen!!!--> győzelemben, és [[Belgrád ostroma (1717)|Belgrád elfoglalásában]] elfoglalásában is.Valamintés [[Temesvár]] harc nélküli átvételében a töröktől.
 
[[1716]]-tól [[Savoyai Jenő]] ''(Eugentábornagy von Savoyen)'' megbízásábólmegbízta a [[Temesköz]] katonai kormányozója.kormányozásával, majd [[1718]]-ban, mikoramikor [[III. Károly magyar király|VI. Károly császár]], elfogadva a [[Bánság]] igazgatására készített tervezetét, Mercyt hivatalosan is kinevezte a [[Temesi Bánság]] császári katonai kormányzójává. [[1719]]-ben a [[a négyes szövetség háborúja|a négyes szövetség háborújában]] a spanyoloktól megszállt [[Szicília]] visszafoglalására irányuló sikeres hadműveleteket vezette.
 
Mercy [[1724]]-től indította meg a Temesköz nagyszabású mocsár-lecsapolási munkálatait, toborzott német telepesekkel. Ekkor épült a [[Béga-csatorna]] is. A [[Bánság]] német lakossága szinte az egész német nyelvterületről gyűlt össze, majd később francia, olasz és spanyol jobbágytelepítéseket is végrehajtott, valamint a bányatelepekre cseh, osztrák és német bányászokat hozatott.
Bánsági működését az udvar nagyban támogatta, gazdasági fejlesztése főként a [[Habsburg Birodalom|Habsburg]] hatalom érdekeit szolgálta.
 
[[1720]]-ban kapott magyar grofigrófi rangot, [[1723]]-ban magyar honfiúsítást nyert. Birtokai Tolna, Fejér és Baranya megyékbenvármegyékben voltakfeküdtek. 1733-ban átvezényelték a [[lengyel örökösödési háború]] észak-itáliai hadszínterére, ahol a spanyolok ellen harcolva, a [[Parma|Párma]] közelében álló Crocetta kastély megrohanása közben halálos sebet kapott.
 
Mivel gyermeke nem született, vagyonát, birtokait fogadott fia, Antoine Mercy d’Argenteau gróf, aki 1767-ben [[Eszék]] katonai kormányzója lett, majd annak fia, [[Florimond-Claude de Mercy-Argenteau]] gróf (1727–1794) örökölte, aki diplomataként működött Mária Terézia, majd II. József császár szolgálatában.