„Petróleum” változatai közötti eltérés

{{más|Kerozin (együttes)}}

 

A '''petróleum''' egy gyúlékony, jellegzetes szagú, halványsárga színű folyékony [[Szénhidrogének|szénhidrogén]], amelyet [[kőolaj]]ból [[desztilláció|lepárlással]] állítanak elő. Magyar neve a kőolaj latin megnevezéséből (''oleum petrae'') származik. Az 1920-as évek közepéig Magyarországon a kőolajat (ásványolajat) nevezték petróleumnak<ref>[http://mek.oszk.hu/02200/02232/html/ Vadász Elemér: ''A szén és petróleum multja és jövője'', AZ ATHENAEUM IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZV.-TÁRSULAT KIADÁSA, Budapest, é. n.]</ref>, amely a [[petrolkémia]] szóban él tovább. Legismertebb egykori alkalmazása a kanócos (vihar)lámpa, [[fejtetű]]irtás, ezenkívül használják még modellmotorokban, de túlnyomórészt az utasszállító [[repülőgép]]ek [[sugárhajtómű]]veinek hajtóanyaga.

 

 

== Előállítása ==

A kőolaj számos szénhidrogén molekula elegye. Lepárlásakor a különféle frakciókat szétválasztják. A szénlánc hossza arányos az elpárolgás hőmérsékletével. A benzin viszonylag alacsony forráspontú párlat. A petróleum a hosszabb molekulákból álló párlat és a [[Frakcionáldesztilláció|lepárlási folyamat]] során a benzin és a [[gázolaj]] között helyezkedik el (ez a 180–270 °C forrásponthatárok közötti párlat).

{{bővebben|Kőolaj#A kőolaj-finomítás és termékei}}