„Íslendingabók” változatai közötti eltérés

A második fejezetben a szerző leírja, hogy a betelepülés vége felé egy [[Úlfljótr]] nevű ember törvényeket hoz Norvégiából. ''Grímr'' pedig bejárja a szigeteszigetet, hogy alkalmas helyet találjon a törvényhozó gyűlés számára.

A negyedik fejezet naptárreformról számol be. Az ország bölcsei felfigyeltek arra, hogy a naptár egyre kevésbé felel meg a valóságos évszakoknak. Az 52 teljes hét ugyanis csak 364 napot tsztesz ki, de vonakodnak attól, hogy nem teljes heteket alkalmazzanak. ''Þorsteinn surtr'' javaslatára úgy döntenek, minden hetedik évben hozzáadnak egy hetet az évhez.

Az ötödik fejezet [[Izland területi felosztásai|Izland területi felosztásának]] egyik első formáját írja le. Az ad hoc területi gyűlések gyakorlata nehézkessé vált, ezért úgy döntenek, hogy ''Þórðr gellir'' javaslatára igazságszolgáltatási szempontból az égtájak szerint négy részre osztják az országot. Mindegyik részben létrehoznak három körzetet, itt hozzák majd a helyi gyűléseken az első fokú ítéleteket, amik ellen az „országnegyed” gyűléséhez lehet fellebbezni. A javaslatot az Alþingi azzal a módosítással fogadja el, hogy az ésaki országrészben négy körzetet hoznak létre, mert az ottaniak nem tudtak megegyezni háromban.