|
=== Építése ===
A [[Törvény (jogszabály)|törvény]] végrehajtásával megbízott Kereskedelmi [[minisztérium]] a hidak terveinek elkészítésére nemzetközi tervpályázatot írt ki. A pályázatra összesen 74 pályamű érkezett be, melyek közül 53 az ''Eskü téri'', 21 pedig a ''Fővám téri'' híd terveirehídra vonatkozott. A mai Szabadság hídrahíd vonatkozó tervektervei közül 16 háromnyílású, 5 pedig egynyílású híddal számolt. A tervek bírálóbizottságabírálóbizottság a pályázathoz hasonlóan nemzetközi volt, [[Kherndl Antal]] [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|műegyetemi]] tanár vezetésével.
A két hídrahíd vonatkozó terveketterveit együttesen bírálták el, a tervek közülközülük a II. illetve a III. díjat nyert terv a Fővám téri hídra készült. A díjazott tervekendíjazottakon túl a Szabadság hídra készült tervek közül még egyet megvettek. A II. díjas tervetdíjast [[Feketeházy János]] készítette, a III. díjas tervet [[Totth Róbert]], a további megvásárolt terv pedig Chatry S. és fia építési vállalkozók, illetve [[Schikedanz Albert]] építész munkája volt.
[[Kép:Szabadság híd Totth Róbert terve.jpg|left|thumb|250px|A Totth Róbert által készített III. díjas terv]]
A híd végül néhány kisebb változtatással Feketeházy János tervei alapján épült meg. A kivitelezési részletterveket Gállik István és Beke József, a kapuzatok építészeti megoldását [[Nagy Virgil]] dolgozta ki.
Építése [[1894]]-ben kezdődött, az alapok építésealapokat légnyomásos ([[keszon]]) módszerrel történtrakták le. A pillérek és a hídfők 1895 decemberére készültek el. A híd vasszerkezetét a [[Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak|Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára]] szállította. A szerkezet gyártását [[1895]] februárjában, a szerelést ugyanezen év júliusában kezdték el, és 1896 augusztusában fejezték be. A hidat Ferenc József jelenlétében – aki az utolsó szegecset maga verte be – 1896. október 4-én adták át. Az uralkodó tiszteletére a híd a ''Ferencz József híd'' nevet kapta.
A hidat ellátták villamosvágánnyal, [[elektromosság|elektromos]] és [[földgáz|gázvilágítással]]. Eredetileg 12 ívlámpát, 8 [[izzólámpa|izzólámpát]], és 48 [[gázlámpa|gázlámpát]] helyeztek el rajta.
A híd építéseÉpítése kapcsán az addig csak a Váci utcáig (akkori nevén: Lipót utca) terjedő Vámház körutat (akkor Mészáros utca) a Duna vonaláig meg kellett hosszabbítani. Ehhez a mai Fővám tér északi oldalán levő háztömböt elbontottáklebontották.
A műszaki tanácsosként közreműködőközreműködött [[Szántó Albert]] mérnök 1896-ban a következőképpen emlékezett a híd építésére: ''„A Fővámház téri híd építését pedig főképp az a körülmény tette kívánatossá, mert az Eskü téri híd, bármilyen megfelelő legyen is az elhelyezése, a teherforgalom közvetítését egyáltalán nem ölelheti fel, mert a híd itt természetesen csak a Belvároson keresztül lesz megközelíthető. A Belváros utczái pedig annyira keskenyek és annyira nélkülözik a czélszerű összefüggést, hogy a teherforgalmat azokba nem bevezetni, hanem onnan inkább elterelni szükséges.”''<ref>[http://mno.hu/migr_1834/muveszi-vasszerkezete-egyedulallo-809423 Deák Attila: Művészi vasszerkezete egyedülálló] 2002. március 13., szerda 01:00</ref>
=== Újjáépítése ===
| 