„Skót Királyság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
rendezés
javítások
21. sor:
|-
| Legnagyobb város || Edinburgh
|-
|
|}
 
33 ⟶ 31 sor:
== Történelem ==
=== Középkor ===
[[Kép:Alexander III and Ollamh Rígh.JPG|bélyegkép|balra|<small>III. Sándor megkoronázása a [[Moot Hill]]-en, [[Scone]]-ban, a régi fővárosban, a skót királyok koronázási helyén. Őt az ''ollamh rígh'', (királyi költő) köszönti, aki elmondja neki a „''benach De re albanne''” kiáltványt („''Beannachd Dé Rígh Alban''”, „Isten éltesse Skócia királyát”); ez után a költő elmondja Sándor családfáját.]]</small>
A Skót Királyságot [[843]]-ban, [[I. Kenneth skót király|I. CiánedKenneth]] egyesítette [[843]]-ban. Az elkövetkező 850 évben kialakította saját jog- és oktatási rendszerét – mely a mai napig létezik – de ugyanígy külön [[skót font|monetáris]] és [[régi skót mértékegységek|mérték]]rendszere volt. Történelmének elején a királyság a [[Forth (folyó)|Forth]] és a [[Clyde]] folyóktól északra fekvő területeket uralta. Skócia délnyugati része a [[britonok]] egyik királyságának ellenőrzése alatt állt. Az ország délkeleti része [[638]]-tól az angolbarát [[Bernicia]] királysága, majd a [[Northumbriai KirályságNorthumbria]] királyság uralma alatt állt. Skóciának ez a része már [[II. Konstantin skót király|II. Konstantin]] óta vitatott terület volt, és végül [[1018]]-ban került skót kézre, mikor [[II. Malcolm skót király|II. Máel Coluim]] egészen a [[Tweed-folyó]] folyóigig tolta ki a határt. Egészen a mai napig ez a délkeleti határ (kivéve [[Berwick-upon-Tweed]] környékén).
 
[[1263]]-ban Skócia és [[Norvégia]] megvívta a [[Largsi csata|Largsi csatát]] a nyugati szigetek feletti ellenőrzés jogáért. A csatát egyik fél sem nyerte meg, de ezt követően a norvégok már soha nem tudták ellenőrzésüket a távoli szigeteken fenntartani. [[1266]]-ban [[VI. Magnus norvég király]] aláírta a [[perthi szerződés]]t, mely elismerte a sziget feletti skót fennhatóságot. A megállapodás ellenére a valóságban a [[szigetek lordja|szigetek lordjának]] önálló uralkodása folytatódott.
45 ⟶ 43 sor:
[[1468]]-ban volt az utolsó nagyobb skót területszerzés, amikor [[III. Jakab skót király|III. Jakab]] elvette [[Margit skót királyné|Margit dán hercegnőt]], és ezzel hozományul megszerezte az [[Orkney-szigetek|Orkney-]] és a [[Shetland-szigetek]]et, majd [[1493]]-ban fia, [[IV. Jakab skót király|IV. Jakab]] sikeresen véget vetett a kvázi független [[szigetek lordja]] hatalmának, és így első alkalommal kerültek valójában királyi ellenőrzés alá a nyugati szigetek.
 
IV. JánosJakab uralkodásának idejét gyakran úgy tekintik, mint Skócia kulturális fejlődésének idejét, és nagyjából ebben az időben kezdett el az európai [[reneszánsz]] elterjedni az országban. Leginkább az oktatás területén fejlődött, a [[15. század|XV. század]]ban alapították a [[St. Andrews-i Egyetem|St. Andrews-i]], ([[1413]]), a [[Glasgowi Egyetem|Glasgowi]] ([[1450]]) és az [[Aberdeeni Egyetem]]et ([[1494]]). Ebben az időben fogadták el az 1496-os oktatási törvényt is.
 
[[Kép:John Knox.jpg|balra|bélyegkép|John Knox]]