Wikipédia

„Donáth Péter” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor:
| aláírás =
}}
'''Donáth Péter''' ([[Újpest (történelmi település)|Újpest]], [[1948]]. [[december 16.]] –) történész, filozófus, egyetemi tanár.<ref> [http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_osszes&group=0&bib1id=20003&bib1field=0&term=97628&too_many_records=false&rc=18&pos=13&offset=11&stepsize=10&oldOffset=100000 PIM] </ref>
 
== Munkássága ==
1973-ban történelem-filozófia szakon végzett az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Bölcsészettudományi Karán. Azóta különböző budapesti felsőoktatási intézményekben oktat történelmet (korábban filozófiát). Kutatásai a 20. századi eszme-, nevelés- és társadalomtörténet témakörét érintik. A történelemtudományban 1987-ben kandidátusi, 2010-ben MTA doktori fokozatot szerzett. 1997-ben habilitált. 1988 szeptemberétől - 2013. június 30-ig vezette a Budapesti Tanítóképző Főiskola, majd - az egyetemi integrációt követően - az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara Társadalomtudományi Tanszékét, előbb főiskolai-, majd 1999-től egyetemi tanárként. Azóta az ELTE professor emeritusaként folytatja oktató s kutatómunkáját. 2006-tól tagja az ELTE Tudományos Tanácsának, 2010-től az ELTE Habilitációs Bizottságának, 2003-tól az MTA Pedagógiai Bizottsága Neveléstörténeti Albizottságának, 2005-től elnöke az ELTE TÓK Kari Tudományos Bizottságának. 1990-től a Filozófia - Művelődés - Történet c. tudományos kiadványsorozat szerkesztője, ill.illetve társszerkesztője.
Kutatói érdeklődése elsősorban a 20. század történeti, ideológia- s eszmetörténeti problémáira irányul, különös figyelemmel a vizsgált eszme-, ill.illetve művelődéstörténeti jelenségeknek a szűkebb, vagy tágabb társadalmi praxissal, ill.illetve az oktatással való összefüggéseire. A hetvenes években Kelet-Európában akkoriban uralkodó ideológia genezisének problémái foglalkoztatták, majd a kelet-európai változások irányították figyelmét a térségünkben újra a figyelem központjába került nemzeti- nemzetiségi problematika felé. Az ezredfordulót követően az állam - ideológia - iskola. Politikai-világnézeti törekvések (elvárások) és a nevelés, valamint a társadalomtudományi oktatás a tanítóképzőkben a 20. századi Magyarországon kutatási téma különböző aspektusainak vizsgálatával foglalkozott. Újabb könyvei arra hívták fel a figyelmet, hogy a tömegkommunikációs eszközök (a rádió s a TV) általánossá válását megelőző időszakban, az iskolakötelezettség kiterjedésével, a kultúraközvetítés egyetlen olyan intézménye, amely szinte minden állampolgárhoz elért, a nép- majd az általános iskola volt. Főszereplőjével a jövő nemzedékek nevelőjének, „programozójának” tekintett tanítóval, akit a tanítóképzőkben készítettek fel hivatására. Ezért „a szélsőségek korában” egymást tagadó politikai-világnézeti törekvések, különböző modernizációs elképzelések megvalósításán serénykedő oktatáspolitikusok, iskolafenntartók közös meggyőződése volt, hogy fontos miképp programozzák a programozókat, s hogy megfelelően válogassák, kézben tartsák, instruálják a programozók programozóit: a tanító(nő)képző intézeti tanárokat. A tanítóképzők sorsának alakulása így a közoktatás többi intézményénél szorosabban követi a rendszer, ill.illetve kurzusváltásokat, s karakteresen jeleníti meg azok jellegét. A tanítóképzés politikai és társadalomtörténetét érintő írásai sajátos képet adnak a 20. század során többször „színét” és jellegét váltó hatalom mindenkori ideológiai céljairól, az érvényesítésük érdekében alkalmazott (tanügyigazgatási-ellenőrzési; eszmei, financiális, karriert ösztönző, valamint adminisztratív, sőt: munka- és büntetőjogi megtorló) eszközeiről – s ezek effektivitásáról vagy diszfunkcionalitásáról. Tanulmányaiban különös figyelemet szentel az iskolákban szereplő „kisemberek” (diákok, pedagógusok) – mindenkori történeti korlátok közötti – mozgására, boldogulási kísérleteire: az én-érvényesítés és az én-azonosság megőrzésének visszatérő konfliktusaira.
 
==Főbb művei==
27. sor:
 
2. Iskola és Politika. Az állami német nemzetiségi tanítóképzés magyarországi történetéhez 1919-1944. - 2., jav., bőv. kiad.; - Bp., Trezor Kiadó, 1997. - 280 p. [a 2.-hoz képest változatlan] 3. kiadás. Trezor Kiadó, Bp., 1998. - 280 p.
[http://mek.oszk.hu/05100/05108/ online elérés]
 
3. Adalékok Nagy László pályájához. Publikálatlan önéletrajza, iskolareformterv, a
Gyermektanulmányi Társaság, az egyetemi gyermektanulmány-oktatás, s a lélektani laboratóriumok dokumentumai 1918-1922-ből. Trezor Kiadó, Bp., 2007. 174 p.
(Megjelent a Filozófia – Művelődés – Történet 2007. évi kötetében is.)
[http://mek.oszk.hu/05100/05123/ online elérés]
 
4. A magyar művelődés, a tanítóképzés történetéből 1868-1958. Trezor Kiadó, Bp., 2008. 860 p.
[http://mek.oszk.hu/08200/08254/index.phtml online elérés]
5. Oktatáspolitika és tanítóképzés Magyarországon 1945-1960. Trezor Kiadó, Bp., 2008.
586 p.
[http://mek.oszk.hu/08200/08255/index.phtml online elérés]
 
6. A Cserny-különítmény rémtettei „Mozdony utcai laktanyájukban” 1919 júliusában. Fery Oszkár és tiszttársai halálának körülményei, következményei, utóélete. In: Sorsfordító mozzanatok a magyarországi kisgyermekkori nevelőképzés, a Budapesti Tanítóképző Főiskola, az ELTE TÓK és épülete történetéből. (Szerkesztette, s az előszót írta: Donáth Péter) Bp., Trezor Kiadó, 2012. 144- 254. p. ISBN 978-963-8144-41-6
[http://mek.oszk.hu/11100/11185/index.phtml online elérés]
 
==Elismerései==
52. sor:
*Who is Who Magyarországon 2013. Hübners Who is Who, Svájc, 559. p.;
*Who'sWho in the World 2013. 30th Edition, Marquis Who'sWho, Berkeley USA, 1870. p.
==Jegyzetek==
 
{{jegyzetek}}
==Források==
*http://old.tok.elte.hu/tarstud/donath.htm
60 ⟶ 61 sor:
[[Kategória:Újpestiek]]
[[Kategória:Magyar történészek]]
[[Kategória:Magyar filozófusok]]
[[Kategória:Magyar művelődéstörténészek]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Donáth_Péter”