„Biomassza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a j |
Agro-ökológia Dr. Godó Zoltán (2011) http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Agro-okologia/ch01s03.html |
||
1. sor:
A biomassza környezettudományi (őkológiai) fogalom. Jelentése: biológiai úton létrejövő szervesanyag tömeg. A fotoszintézis során a producensek (zöld növények) a sugárzó energiát szerves formájában halmozzák fel, amelyet primer produkciónak nevezünk, adott ökoszisztémában egy adott időpontban meghatározott mennyiségű szervezet van jelen, amelynek mennyiségét biomasszának nevezzük. Ez a fitomassza (növények tömegének), zoomassza (állatok tömegének) és az egyéb élőlények tömegének az összege. A biomassza élettelen de nem kevésbé jelentős összetevoje a nekromassza (NM), mint például az elhalt fatest. A nekromassza azonban nem azonos az elhalt szerves anyaggal (ESZA). Az ESZA az elhalt növényi és állati szervezeteket, a lehullott leveleket, a humuszt stb. foglalja magában. Az elhalt szerves anyag a biomasszának – az élőközösség típusától függően- töredéke de többszöröse is lehet. Az elhalt szerves anyag sorsa hogy vagy lebomlik vagy elég (pl. erdo tüzekben) s így lezárul a bioszféra anyag és energia körforgalma. Egy további lehetséges útvonal, hogy felhalmozódva mélyebb földrétegekbe kerül, eltemetődik. Így évszázadok alatt kőolaj vagy szén mezők alakulhatnak ki belőle. A biomassza fontos jellemzője a produkció, mely az időegység alatt keletkező szervesanyag tömegét jelenti területegységre vonatkoztatva. A szárazfölödön pl. az elsodleges produkció révén évente és hektáronként átlagosan mint egy 3,4 tonna szerves anyag keletkezik (vagyis a produkció 3,4 g/m2,év), és ez azt jelenti, hogy négyzetméterenként 6250 kJ energia kötődik meg. Mind az elsődleges mind a másodlagos produkció az ökoszisztéma típustól függően természetesen nagyon eltérő intenzitású. A keletkező biomasszában kb. 45-50 % carbon (azaz szén) van, ami miatt az energiaválságot követően a biomassza energetikai célú hasznosítása nagy lendületet vett.
==A biomassza forrásai==
A biomassza [[szén]], [[hidrogén]] és [[oxigén]] alapú. A biomasszaként felhasználható energia 5 forrásból eredthet, ezek a szemét, a fa, a hulladék, a biogáz és az alkohol alapú üzemanyagok. A fa energiája származhat közvetlenül annak elégetéséből, de a fakitermelés során keletkező hulladékból, illetve a papírgyártás során keletkező rostosító vagy fekete likőrből. A hulladék is fontos szerepet tölt be a biomasszával történő energiatermelés során, vagy közvetlen égetés vagy biogáz létrehozásának segítségével. A magas cukor vagy olajtartalmú növények, mint a [[cukornád]] vagy a [[kukorica]] felhasználásával bioüzemanyagok készíthetőek, ám ezekben az esetekben könnyen felmerülhet az élelem vagy üzemanyag problémája.<ref>[http://www.renewableenergyworld.com/rea/news/article/2009/03/ieas-report-on-1st-to-2nd-generation-biofuel-technologies Renewable Energy World] Retrieved on 2012-03-31.</ref><ref>[http://www.biofuelstp.eu/fuelproduction.html biofuelstp.eu European Biofuels] Retrieved on 2012-03-31.</ref> A második generációs bioüzemanyagoknál a feldolgozás ütközhet inkább nehézségekbe.<ref>[http://www.iea.org/papers/2010/second_generation_biofuels.pdf International Energy Agency] Retrieved on 2012-03-31.</ref>
=== Tüzelhető biomassza ===
| |||