„Borászat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
9. sor:
A római hódító légiók aztán a későbbiekben a [[Rajna-vidék-Pfalz|Rajnától]] [[Britannia (provincia)|Angliáig]], így [[Pannonia (provincia)|Pannónia]] területén (mely utóbbi fellendítésében [[Probus római császár]] tett sokat) is meghonosították a szőlőtermesztést és a borkultúrát. Bár a későbbiek folyamán a hatalmi harcok (kereskedelem megakadályozás szőlők kivágásával és a népvándorlások) többé kevésbé lassították fejlődését, a [[középkor]]ban a [[kereszténység]] újabb újabb lendületet adott (a bor kulturális és gazdasági jelentősége miatt). Még 1421-ben kilépett a szőlőkultúra a [[Földközi-tenger]] vidékéről, amikor [[Tengerész Henrik]] a [[Kanári-szigetek]]en és [[Madeira|Madeirán]] szőlőskerteket alapított.
Amerikába a [[16. század]]ban a telepesek vitték be az európai szőlő- és borkultúrát, először [[Dél-Amerika]] [[peru]]i, majd [[chile]]i területeire, később, a [[17. század]]ban az [[Észak-Amerika|északi kontinensre]], ahol azonban - a helyi kórokozók és kártevők miatt - eleinte csak [[Kalifornia|Kaliforniában]] voltak ehhez megfelelő viszonyok, másutt az amerikai direkttermő fajták termelése folyt. [[Dél-Afrika (régió)|Dél-Afrikában]] is ebben az időben telepítették az első szőlőt, míg [[Ausztrália (kontinens)|Ausztráliában]] csupán a [[19. század]]ban volt az első szüret. Ez idő tájt alapozták meg [[Belgium]]ban az üvegházi szőlőtermesztést és építették meg az első szőlőhajtató házakat. Azonban ahogy Amerikával megerősödött Európa kereskedelmi kapcsolata az 1800-as évek második felében, új veszélyek jelentek meg: a [[lisztharmat]], a [[peronoszpóra]] és a [[filoxéra]], amik jelentős károkat okoztak az addigra virágzó európai szőlőgazdaságban és nagy mértékben átalakították azt.
== A világ bortermelése ==
| |||