Főmenü megnyitása

Módosítások

jav
[[1894]]-ben egy [[Pierre de Coubertin]] által szervezett, [[Párizs]]ban megtartott közgyűlésen megalapították a [[Nemzetközi Olimpiai Bizottság]]ot (NOB), és a görög fővárost, Athént jelölték meg rendezőként. A [[görögök]]nek kevés tapasztalatuk volt sportesemények rendezésében, ám pénzügyi nehézségeik ellenére minden időben elkészült (amikor még el voltak maradva az építkezésekkel, felvetődött helyszínként [[Budapest]], a [[millennium]] alkalmából). A sportkedvelő alexandriai milliomos kereskedőnek, [[Jeórjosz Avérof]]nak köszönhetően sikeresen megrendezhették az olimpiai játékokat.
 
A résztvevők száma a manapság megszokotthoz képest alacsony volt, ám így is korának legnagyobb nemzetközi érdeklődéssel követett sporteseménye volt. A kor jelentős atlétái hiányának ellenére a játékok sikeresek voltak a görög közönség előtt. Az első bajnokságot (még [[ezüstérem]]mel jutalmazták) a 27 éves amerikai [[James B. Connolly]] nyerte meg hármasugrásban, aki később [[Pulitzer-díj (USA)|Pulitzer-díjas]] íróként lett népszerű. A görögök számára a legnagyobb sportsiker honfitársuk, [[Szpirídon Luísz]] győzelme volt a [[maraton]]futásban. A játékok legsikeresebb versenyzője a [[Németország|német]] birkózó, tornász és súlyemelő [[Carl SchumannSchuhmann]] volt, [[birkózás]]ban és [[torna (sport)|tornában]] bajnokságot nyert, [[súlyemelés]]ben pedig harmadik lett.
 
A játékok után Coubertint és a NOB-ot felkérték prominens személyek, többek között [[I. György görög király]], hogy az összes további olimpiát Athénban tartsák. Ennek ellenére, mivel az [[1900. évi nyári olimpiai játékok|1900-as olimpiát]] már [[Párizs]]nak ítélték oda, az [[1906. évi nyári olimpiai játékok|1906-os „időközi olimpiai játékok”-at]] leszámítva egészen [[2004. évi nyári olimpiai játékok|2004]]-ig a játékok nem tértek vissza Görögországba...