„Komárom-Esztergom vármegye közlekedése” változatai közötti eltérés

[[1958]]-ban megindult a határforgalom is. A közös ügyek rendezésére új épületet emeltek. A magyar társadalom konszolidációjával a forgalom (személy- és áruszállítás) növekedésnek indult. Ez tovább nőtt a nemzetközi forgalom megindulásával. A közelben lévő [[Almásfüzitői Timföldgyár]] és a Komáromi Kőolajipari Vállalatnak iparvágánya van. A [[timföld]] és a [[kőolaj]] szállításához speciális kocsik kellenek, ezért csak ezek szállításáról gondoskodott a [[Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztálya|MÁV]]. (Ez többlet teherkocsit nem kötött le az áruszállításhoz.) A [[mezőgazdaság]] átszervezése is megnövelte a szállítási feladatokat, mert [[1938]]-ban az [[ipar]] és a [[mezőgazdaság]] összesen 37-40 millió tonna árut mozgatott meg, addig [[1969]]-ben 111 millió tonna áru elszállítására volt igény.<ref>Az adatok Bárdos Dezső: A közlekedés fejlődése megyémben 1945 után című középiskolai versenydolgozata alapján, Németh Kálmán a komáromi vasútállomás volt szakszervezeti titkára egykorú közlése alapján lettek közé téve.</ref>

 

 

=== A közúti közlekedés állapota ===

|}

 

[[Fájl:Esztergom.busz.JPG|250px|thumb|Tömegközlekedés Esztergomban helyi járatú autóbusszal]]

{{Bővebben|Tatabánya tömegközlekedése}}