„Pannonhalma” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a + kistérségnév a bevezetőbe
Axelock (vitalap | szerkesztései)
a Felesleges mondat
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
41. sor:
A kapitalizálódó [[19. század]]ban a céhek megszűntével kialakul a [[mezőváros]] kisipara és kereskedelmi hálózata. Középipar is létesült: [[malom|malmok]], téglagyár, [[szeszfőzde]]. Győrszentmárton ekkor már járási székhely volt. A főszolgabíróság, körjegyzőség és az uraság számvevősége létrehozta a tisztviselői kart. Körök, egyletek alakultak, óvodák és iskolák szerveződtek, illetve épültek. A lakosság létszáma [[1900]]-ra eléri a háromezer főt. A [[1896|millennium évében]] megindul a [[vasút]]i közlekedés.
 
A mozgalmas [[20. század]] történelmére csak utalásszerűen kell emlékezni. A 19. századi örökváltság után megindult a földek elaprózódása. [[1945]]-ben megtörtént a földosztás. Ezzel megszűnt a cselédség, s a falu is szabadon terjeszkedhetett. Az [[1950-es járásrendezés]] során megszűnt a Pannonhalmi járás, a vidék járási székhelye Győr lett. Pannonhalma 1970-ben [[nagyközség (tanácsrendszer)|nagyközség]]i rangot kapott. Az államosítással leépült az ipar és a kereskedelem, a téeszesítéssel a paraszti magángazdálkodás. A lakosság be- és elköltözése miatt változik a lakosság összetétele. Kialakul a [[Győr]]be bejárók széles rétege. Nagy számban épülnek új családi házak, új utcák, közintézmények. Kibővül az egészségügyi ellátás. Egy időre eltűnnek a nagy vagyoni különbségek.
 
A település az [[apát]]sággal közös Pannonhalma nevet viseli [[1965]] óta; a ''Pannonhalma'' [[Guzmics Izidor]] (1786–1839) bencés szerzetes, bakonybéli apát 1824-es névalkotása volt. [[1990]]-ben új politikai rend váltja fel a régit. A 90-es évek közepére lezajlik a kárpótlás és a szövetkezetbe vont részarány-tulajdonok visszaadása, a tulajdonviszonyok rendezése.