„Szívinfarktus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a a latinos és a latin nem ugyanaz |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
|kép =AMI scheme.png
|képméret = 260px
|képaláírás = Infarktusos szív sémás képe
|latinul = Infarctus myocardii acutus
|angolul = Acute myocardial infarction
|szinonimák = Szívszélhűdés, szívroham
21. sor:
|prevalencia Európában =
|prevalencia világszerte =
|incidencia Magyarországon = 0,20–0,25 % (évi 20–25 ezer új beteg)
|incidencia világszerte =
|halálozási arány Magyarországon = A hirtelen, nagy kiterjedésű szívizomelhalást okozó formájánál közel 100%. Kisebb szívizomkárosodást okozó eseteknél - megfelelő és időben történő kezelés nélkül - már a szövődmények okozta panaszok és halálesetek dominálnak.
|halálozási arány világszerte =
|érintett szervek = Elsősorban a szív, közvetve az egész szervezet.
|etiológia = Szívkoszorúér elzáródás
|kockázati tényezők = Genetikai hajlam, érelmeszesedés, dohányzás, alkoholizmus, magas vérnyomás, stresszes, túlhajtott életvitel, előrehaladott életkor
|főbb tünetek =
|diagnosztika = Tünetek értékelése, laboratóriumi vizsgálat, EKG, CT
|szövődmények = Szívizomhegesedés, krónikus szívizomelégtelenség
|kezelés = Katéteres értágítás, vérrögoldás, áthidaló (bypass) műtét
|kórjóslat = Súlyossági fokától és az időben történt szakszerű kezelés eredményességétől függ
|megelőzés = Kockázati tényezők kerülése. Véralvadásgátló folyamatos szedése, katéteres értágítás ill. rekanalizálás.
|OMIM_mult =
|DiseasesDB = 8664
53. sor:
:''A leírás során zárójelben a leggyakoribb latin és angol elnevezések és rövidítéseik is megtalálhatóak.''
A szívizom vérellátását a [[aorta|főverőérből]], közvetlenül a [[szív]]ből való kilépését követően (a Valsalva-tasakokból) eredő [[szív|koszorúerek]] ''(coronariák)'' biztosítják.
A ''' [[szív|bal koszorúér]]''' az aortabillentyű bal oldali "coronariás" tasakjából ered. Rövid kezdeti szakasza a főtörzs ([[latin nyelv|lat]]: ''arteria coronaria sinistra'', ''eng: left main – LM )'', mely rövidesen kétfelé ágazik. A szív elülső felén a csúcs felé haladó ága a bal elülső leszálló ág ([[latin nyelv|lat]]: ''Ramus interventricularis anterior – RIA'', [[angol nyelv|eng]]: ''Left anterior descendens – LAD)'', mely a bal és jobb kamra közötti árokban húzódik a szívcsúcsig, néha azon is túlér. Másodlagos ágai közül kiemelendők a ''diagonális'' ágak, valamint a kamrákat elválasztó sövényt ellátó ''septalis'' ágak.
A főtörzs másik ága a körbefutó ág ([[latin nyelv|lat]]: ''ramus circumflexus – Cx'', eng: ''circumflex artery – Cx )''. A főtörzsből történő leágazását követően bal oldalon a kamrák és pitvarok határán futó vájulatban balra és a [[szív]] hátsó részéhez fut. Másodlagos ágai az ún. széli ''(marginalis)'' ágak, melyek a bal kamra oldalsó falához futnak. A legjelentősebb marginális ágat ''obtus marginalis – OM'' jelöléssel illetik.
A '''[[szív|jobb koszorúér]]''' (lat: ''arteria coronaria dextra'', eng: ''right coronary artery – RCA)'' a főverőér közel ellentétes oldaláról, a jobb oldali "coronariás" billentyűtasakból ered. Eredését követően jobbra és hátrafelé halad a pitvarok és kamrák határán futó vájulatban (az innen eredő másodlagos ágai a ''conus'' ág, a ''sinuscsomó-ág'', a jobb kamrai ágak és az ún. ''acut marginalis ág'', majd a szív hátsó – alsó falához érve vaskos ágat ad a kamrák közötti hátsó barázdába, ez az ága (lat: ''ramus interventricularis posterior'', eng: ''posterior descendens – PD)'' ebben fut a szívcsúcsig. A főág folytatása ezt követően kisebb ágakra oszlik a bal kamra hátsó – oldalsó falának megfelelően, ezek az ún. ''posterolateralis - PL'' ágak.
A koszorúerek anatómiája gyakran egyéni variációkat mutat, a leggyakoribb változat, amikor a ''ramus posterior descendens'' a bal koszorúér körbefutó ágából ered. Ekkor a jobb koszorúér általában csökevényes. Ez az esetek mintegy 15%-ában fordul elő.
A koszorúerek ezen főágai a szív felszínének barázdáiban futnak, innen lépnek be az ezekből eredő egyre kisebb ágak a felszín felől a szívizom mélyebb rétegeibe, ellátva azt a megfelelő mennyiségű oxigénnel és tápanyaggal. A szívizomba belépő artériák [[artéria|funkcionális végartériák]], azaz elzáródásuk esetén a szomszédos területeket ellátó erek nem képesek funkciójukat pótolni.
73. sor:
Ez ideig-óráig képes az energia termelésére, de hosszabb távon káros anyagcseretermékek halmozódnak fel, mely miatt a szívizomsejt pH-ja megváltozik, az izomsejt membránjaiban helyet foglaló, ionáramokat irányító, létrehozó molekulák (ún. „pumpafunkciót” ellátó fehérjék) működése csökken. A szívizom elektromos állapota megváltozik, kóros ingerületek keletkezhetnek, melyek az egész szív addigi elektromos vezérlését felboríthatják, szívritmus – zavarokat okozva. Ezek önmagukban is életveszélyes állapotot hozhatnak létre.
Ha nincs elég tápanyag és oxigén, a szívizomsejtek az érintett területen beszüntetik a leginkább energiaigényes funkciójukat, azaz az összehúzódást. Ezzel a szív összteljesítménye csökken. Ennek a teljesítménycsökkenésnek a mértéke attól függ, mekkora területet érint az ischaemia, milyen gyorsan alakul ki, és mennyi ideig tart.
Ezek a fenti tényezők határozzák meg annak a betegségcsoportnak a megjelenési formáit, melyet összefoglalóan ''Ischaemiás Szívbetegség'' – nek (ISZB) nevezünk. ''(eng: Coronary Heart Disease – CHD, Coronary Artery Disease – CAD)''
[[Fájl:Heart ant wall infarction.jpg|bélyegkép|Jobbra|200px|A képen a bal kamra elülső-fali infarktusa látható.]]
86. sor:
=== A tartós ischaemia következményei ===
Minél tovább tart a vérellátási zavar, annál nagyobb egy bizonyos időn belül a szívizom-károsodás. Az ér elzáródásától számított kb. 6 óra időtartam az, mely alatt az adott ér által ellátott szívizomterület maximális mértékben károsodik (elpusztul).
A 24 órán belül infarktus miatt meghalt betegek közül:
101. sor:
Az infarktus tünetei nagymértékben függnek a beteg korától, társbetegségeitől, az infarktus helyétől s az érintett szívizomterület nagyságától.
Kezdetben a szívinfarktus tünetei megegyeznek az ''angina pectoris'' tüneteivel. De míg az ''angina pectoris'' tünetei percekig tartanak, addig az infarktus esetében ezek órákon keresztül fennállhatnak.
Jellemzően hirtelen kezdődő szegycsont mögötti szorító, markoló, igen erős mellkasi fájdalom jelenik meg, mely kisugárzik a vállakba, jellemzően a bal vállba, esetleg a bal karba, bal kéz kisujjába. Fizikai terhelésre általában fokozódik, de pihenésre nem szűnik meg, esetleg enyhül. Hányinger, hányás, a vérnyomás csökkenése, hideg verejtékezés társulhat hozzá. A fájdalom miatt halálfélelem is gyakran megjelenik.
Ritkábban az infarktus eltérő ("''atípusos''") tünetekkel jelentkezhet. Alsó fali infarktus esetén gyakran hasi fájdalom vezeti be, esetleg hátba sugárzó fájdalom, hasi kellemetlen diszkomfortérzés, gyakori böfögési kényszer.
Néha tünetmentesen is lejátszódhat, az utólagos orvosi vizsgálat deríti fel az infarktus tényét.
Lényeges különbség az ''angina pectoris'' és az infarktus között, hogy az ''angina pectoris'' nitráttartalmú gyógyszer nyelv alatti bevitelével többnyire gyorsan, percek alatt megszűnik, míg az infarktus tüneteit ez nem szünteti, legfeljebb kismértékben enyhítheti.
A sokféle, szerteágazó tünetek a diagnózist megnehezíthetik bizonyos esetekben, még szakember számára is. A biztos diagnózis felállítása a tünetek értékelésén, elektrokardiogram elváltozások rögzítésén és speciális biomarkerek kimutatásán alapul.
117. sor:
== A szívinfarktus kezelésének lehetőségei ==
A szívinfarktus kezelésének lényege az érintett szívizomterület vérellátásának a helyreállítása a lehető legrövidebb időn belül ('''''reperfúzió''''').
Ennek lehetőségei a következők:
* Az érelzáródást okozó vérrög gyógyszeres feloldása
* Az érelzáródás mechanikus megnyitása szívkatéteres eljárással
* Az elzáródott érszakasz megkerülése szívsebészeti beavatkozás során készített áthidalással ('''''bypass''''')
A fentieken kívül igen fontos a tünetek kezelése, valamint a szívinfarktus szövődményeinek (például szívritmuszavarok) kezelése.
'''''Gyógyszeres vérrögoldás''''': A szervezetben keletkező vérrögök maguktól feloldódnak napok – hetek alatt. Infarktus esetén ezt nem lehet megvárni, emiatt olyan anyagot juttatnak a szervezetbe, amely a vérröghöz kötődve aktiválja a szervezet saját vérrögoldó rendszerét, amely rövid időn belül a vérrögöt feloldva a véráramlást megindítja. Régebben ez volt az egyedüli megoldás a gyors reperfúzió elérésére. Amennyiben nem érhető el időben szívkatéteres laboratórium, úgy ez még ma is elfogadott. Előnye, hogy a legtöbb kórházban rendelkezésre áll. Hátránya, hogy az esetek 10-50%-ban sikertelen. A sikeresség függ az infarktus idejétől és az alkalmazott vérrögoldó szertől. Emellett ez csak a vérrögöt oldja le, a vérrögképződés kiindulásáért felelős érsérülést (érelmeszesedéses plakkot) nem oldja meg.
'''''Szívkatéteres kezelés''''': Jelenleg a legjobb eredményeket ezzel a módszerrel lehet elérni. Lényege, hogy a combartérián (vagy egyéb nagy verőéren) keresztül speciális katétert vezetnek a koszorúér eredésébe, majd ezen keresztül nagyon finom eszközökkel az elzáródást mechanikusan megnyitják, ezt követően egy "belső érprotézis", ún. '''''stent''''' behelyezésével a szűkült eret is kitágítják, s az érfal sérülését stabilizálják. A módszer összefoglaló neve a '''primer coronaria intervenció''' (PCI).
Speciális szívkatéteres laboratóriumot, speciálisan képzett szakszemélyzetet igényel, azonban Magyarország teljes területét 16 PCI centrum lefedi, azaz az ország teljes területén elérhető 90 percen belül a kezelés.
'''''Szívsebészeti kezelés''''': A heveny szívizominfarktus kezelésében ma már nem jön szóba, csak igen speciális, szövődményes esetekben (például szívsövény repedés, [[szívbillentyű]] leszakadás).
143. sor:
* Tulussay Zsolt: A belgyógyászat alapjai (3. kiadás) (Medicina Kiadó 2007) ISBN 978-963-226-072-3
* Dr. Burány Béla, Dr. Gőbl Gábor, Dr. Tatár Gábor és Dr. Tóth Zoltán: Az ST-elevációs myocardialis infarctus (STEMI) reperfúziót célzó mentőellátása (Az Országos Mentőszolgálat Állásfoglalása, 2008)
* [http://www.mnsza.hu/szivbeteg/adattar/szivkozpont_2012.php?melyik=1 Szívkatéteres központok területi eloszlása Magyarországon
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Szív#Vérellátása]]
* [[Vérkeringés]]
* [[Vérnyomás]]
| |||