„Kistérség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dzsi (vitalap | szerkesztései) Megszűnés beillesztése |
rendezés |
||
1. sor:
[[Fájl:Mo kig 2011.png|jobbra|bélyegkép|500px|Magyarország kistérségei és városai, 2011. január 1.]]
A '''kistérség''' földrajzilag összefüggő, elsősorban területfejlesztési és statisztikai célokat szolgáló területi egység volt [[Magyarország]]on [[1994]] és [[2014]] között. Bár területének nagyságát tekintve a kistérség közel
A kistérségeket a [[település]]ek [[Megye (közigazgatási egység)|megyén]] belüli csoportosításával
2013-tól a kistérségek mellett államigazgatási (közigazgatási) területi egységként járásokat is kialakítottak, a két területi beosztás nem esett egybe. A kistérségek közigazgatási szerepe ezzel megszűnt, majd 2014. február 25-én maguk a kistérségek is.
== Története ==
9 ⟶ 11 sor:
:A 244/2003. (XII. 18.) Kormány rendelet 1. § (1) alapján a kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. (2) A területfejlesztési-statisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat.
:[[1994]] -ben a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 9006/1994 (S.K.3) közleményével bevezette a ''kistérség'' kategóriáját, mint a statisztikai folyamatok mérésének területi egységét. Az [[1994]]-es KSH elnöki közlemény 138 statisztikai körzetet alakított ki. A közlemény 9002/1998 (S. K. 1.) KSH Elnöke közleményével történt módosítása következtében [[1997]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-jétől]] kezdődően 150 kistérséget rögzítettek.
16 ⟶ 18 sor:
:A hatékony ösztönzés alapvető formájaként a kormány megalkotta a többcélú kistérségi társulások támogatására vonatkozó 65/2004. (IV.15.) Kormány rendeletét, amely a települési önkormányzatok közszolgáltatási feladatainak egy részét, valamint a kistérségi területfejlesztési feladatok társulásban történő ellátását szolgálja az adott statisztikai kistérségen belül.
:
▲:Az [[1996]]. évi XXI. területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 10. § (1) szerint a települési önkormányzatok képviselő-testületei megállapodással a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében önálló jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre.
:A kistérség területfejlesztési szempontból már a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló [[1996]]. évi XXI. törvény hatására fontossá vált. A törvény a kistérséget jelölte meg alsó szintű területfejlesztési térségként és az önkormányzatok területfejlesztési társulásait a kistérség területfejlesztési szerveiként.
24 ⟶ 25 sor:
:Az [[1996]]. évi XXI. területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény [[2004]]. évi módosítása 10/A. § szerint azokban a kistérségekben, ahol nem alakult többcélú társulás ott a [[Közigazgatási Hivatal]] a törvényerejénél fogva megalakította a Kistérségi Fejlesztési Tanácsot, mely a kistérség teljes területén az összes település bevonásával működő a területfejlesztési feladatokat összehangolását végző szervezet. A többcélú társulások mindegyikének része a területfejlesztési feladatoknak a kistérség egészére, az összes önkormányzat bevonásával való ellátása, így ezekben a kistérségben a többcélú társulás látja el a kistérségi fejlesztési tanács feladatát.
=== A kistérségi rendszer működése 2007-től 2012-ig ===
Az [[Országgyűlés]] 2007. szeptember 10-én fogadta el a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény<ref>[http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=85568 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról]</ref> módosítását. Ennek eredményeként - Budapest kivételével, ahol a Fővárosi Önkormányzat látja el e feladatokat - mind a 173 kistérségben létrejött a kistérség összes települését magába foglaló többcélú kistérségi társulás. Ezzel hosszabb távon egységesen szabályozható és támogatható rendszer alakult ki a települési önkormányzatok ösztönzött de önkéntes részvételével.
32 ⟶ 33 sor:
Miután a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 2013. január 1-jén hatályát vesztette, a többcélú kistérségi társulások is megszűntek.
=== A kistérségek közigazgatási szerepének megszűnése a járási rendszer bevezetésével ===
2013. január 1-jétől a kistérségek ismét csupán területfejlesztési és statisztikai területi egységek, közigazgatási szerepük megszűnt, egyidejűleg államigazgatási (közigazgatási) területi egységként létrejöttek a járások. A kistérségek területi beosztását (az egyes kistérségek nevét és a hozzájuk tartozó települések felsorolását) több mint egy évig továbbra is törvény határozta meg, mivel azt mellékletként beillesztették a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvénybe.<ref>[http://www.kozlony.magyarorszag.hu/hivatalos-lapok/3b1be709e985a66a4158c59f75455f38cd61c95a/dokumentumok/1eb33fb9de7cc84d718d205257bfb25226a2be3c/letoltes Egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CCVII. törvény 1. melléklete, Magyar Közlöny 2012. évi 177. szám, 29803–29866. oldal]</ref>
=== A kistérségek végleges megszűnése ===
Azzal, hogy a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény mellékletét hatályon kívül helyezte, a
==
{{jegyzetek}}
* [[Magyarország kistérségeinek listája]]▼
==
* [http://kisterseg.eu/ Kistérségek és honlapjaik]
== Kapcsolódó szócikkek ==
▲* [[Magyarország kistérségeinek listája]]
{{DEFAULTSORT:Kisterseg}}
| |||