„Zagyvaróna” változatai közötti eltérés

A várat valószínűleg a [[13. század]] végén építhette a [[Kacsics nemzetség]]ből származó ''Zagyvafői család''. A Zagyvafői családnak a [[15. század]] húszas éveiben magva szakadt, így birtokaik [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] királyra szálltak, a vár ekkorra már romokban hevert. Az [[1440]]-es évekbenévek]]ben cseh [[husziták|huszita]] zsoldosok kerítették hatalmukba a környéket, akik újjáépítették a várat. Egészen [[1460]]-ig volt birtokukban, amikor a királyi had visszafoglalta, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] személyesen is részt vett az ostromban és meg is sebesült. Az ostromban a vár nagyrészt leégett, a régészeti leletek tanúsága szerint megpróbálták valamennyire helyreállítani, de [[1478]]-ban már teljesen romokban hevert és nem is épült fel többé. Ekkor a Serkei Lorántffyak birtoka volt, akikkel a Tornaiak pereskedek a puszta várterület zálogbirtoka miatt.

[[1478]]-ban a Zagyvafő várához tartozott ''Zagyvafő'' helység is, valamint [[Garáb]], [[Korlátfalva]], Szenterzsébet (ma puszta) és Inaszópuszta is, amelyet [[1435]]-ben városnak mondtak az oklevelek és amely az [[1900]]-as évek]] elején még ''Inaszóbánya'' néven e helységhez tartozott.

Az [[1900]]-as évek]] elején határban feküdtek a Salgótarjáni Kőszénbánya részvénytársaság bányái. A községhez tartoztak az említett Inaszóbányán kívül még Rónabánya is.