„Magyarországi ruszinok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a WP:FELÉP szerinti fejezet cím, egyéb apróság AWB
Oktatás
1. sor:
{{Magyarország nemzetiségei}}
A '''magyarországi ruszinok''' vagy '''magyarországi rutének''' a [[Magyar Királyság]] 13 nemzetiségének egyik keleti [[szláv népek|szláv]] nemzetisége volt. A mai [[Magyarország]]on [[ruszinok]] főleg [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]] élnek, leginkább [[Komlóska|Komlóskán]] és [[Múcsony]]ban, de megtalálhatjuk őket [[Budapest]]en, [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye|Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében]] is. A 2011-es népszámláláskor 3323 fő élt Magyarországon.<ref>[http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/00/00_1_1_6_1.xls ]</ref>
 
==Történetük==
A [[ruszinok]] az évszázadok folyamán mindig is a ''rusz'' népnévvel jelölték magukat, de saját nemzeti tudatuk csak a 19. század második felében alakult ki. Alekszander Dukhnovics [[Eperjes (Szlovákia)|eperjesi]] ruszin görög katolikus lelkész megírta a ruszin himnuszt, és arra buzdította a [[Kárpátok]] vidékén élő görög katolikus ruszinokat, hogy legyenek önálló nép. Ez a ruszin nemzeti ébredés a történelmi [[Magyarország]]on történt, a [[felvidék]]i szláv lakosság [[szlovákok|szlovák nemzetté]] formálódásával és a [[Habsburg Birodalom|Habsburg]] uralom alatt álló [[Galícia]] kisorosz és a kozák lakosságának [[ukránok|ukrán néppé]] válásával egyidőben. Ekkor a magyarországi ruszinoknál még nem terjedt el az ukranizmus. Tehát a mai ruszinok, a mai oroszok és a mai ukránok nemzeti öntudata nem azonos, mert a hajdani keleti szláv [[Kijevi Rusz|Ruszból]] más-más területen és úton alakultak ki. A ruszin népnek soha nem volt vezetői rétege, hanem többségük alacsony osztályba tartozó jobbágy, zsellér és pásztor voltak. Emiatt nehéz volt azonnal összefogni az egész kárpáti ruszin népet. A 19-20. század közötti orosz és ukrán nacionalisták ezért a ruszinokra is igyekeztek kiterjesztették a befolyásukat. Teljes mértékben azonban máig sem sikerült beolvasztani őket. A görög katolikus vallás hagyományait és sajátos népi kultúrájukat sokan erősen őrizték, és így mindmáig sikeresen megmaradt a ruszin nemzeti öntudat is.
 
[[Fájl:Ruszin törzsek másolata.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Ruszin néprajzi csoportok]]
12. sor:
A ruszinság az [[asszimiláció (szociológia)|asszimiláció]] ellenére megőrizte az identitását. Rendszeresen járnak misére és a [[ruszin görög katolikus egyház|görög katolikus egyház]] [[ruszin nyelv]]ű [[szentmise|miséket]] celebrál.
 
Jelenleg [[Magyarország]] mellett több más országban is – ahol ruszinok élnek – elismerték a ruszin kisebbséget, az egy [[Ukrajna]] kivételével. Az ukránok a kárpátaljai ruszinokat, annak néptörzseit ([[bojkók|bojkó]], [[dolisnyánok|dolisnyán]], [[huculok|hucul]] és [[lemkók|lemkó]]) az ukrán nép [[néprajz]]i csoportjához sorolják. Nem létezik, olyan [[nemzetközi jog]]ilag rögzített meghatározás a kisebbségekre vonatkozóan, így a kisebbségek elismerése még mindig elsősorban egyes [[állam]]ok belügyének számít. [[Kárpátalja|Kárpátalján]] a ruszinok nemegyszer követelték nemzetiségük hivatalos elismerését az ukrán államtól, de nem jártak sikerrel.
 
== Oktatás ==
[[Komlóska|Komlóskán]] található az ország legkisebb, egyben egyetlen ruszin nemzetiségi általános iskolája.<ref>[http://www.hir24.hu/belfold/2014/08/30/ot-diaknak-es-ket-tanarnak-csengetnek-be-az-orszag-legkisebb-iskolajaban/ Öt diáknak és két tanárnak csengetnek be az ország legkisebb iskolájában] – Hír24, 2014. augusztus 30.</ref>
 
==Média==