„Vanitas” változatai közötti eltérés

 

[[fájl:Cagnacci Maddalena svenuta.jpg|bélyegkép|bal|upright|[[Mária Magdaléna]] (1663) Guido Cagnacci festménye]]Az első jelentős vanitasábrázolások [[Németalföld]]ről származnak, nem véletlenül. A [[reneszánsz]] óta egyre terjedő vanitasmotívum szinte karikatúraszerűen ábrázolja a [[középkor]] és az [[újkor]], az ember vallásos alázatossága és a [[felvilágosodás]] öntudatos gőgje közötti egyre inkább tátongó szakadékot. Tetőpontját a [[barokk]] idején éri el, a festmény mintegy beismeri önnön [[hiúság]]át. A XVIII. századtól egyre inkább az alázattól megszabadulni akarás motívuma érvényesül: az elképzelés, hogy az ember fejlődni akarása nem lehet hiúság. Körülbelül 1760-tól kezdődően a vanitász túlhaladása a [[polgárság|polgári]] kultúra és életvitel központi témája lesz.

 

== Források ==