„IA-64” változatai közötti eltérés

NemAz IA-64 utasításkészlet nem kompatibilis az [[x86]] architektúrákkal.utasításkészlettel,<ref>

}}</ref>, Eleintede az Itanium processzorok korai változatai képesek voltak az x86 (486) utasítások bizonyos körülmények között történő végrehajtására is egy, a processzorba épített x86 utasításdekódoló révén, de ezt a későbbi modellek már nem támogatták. Az asztali gépekben történő felhasználását is megcélozták, de az AMD 64 bites [[AMD64]] architektúrájának megjelenése után – ami megőrzi az x86-os kompatibilitást –, az IA-64 architektúra jelentősége csökkent, és főleg a [[szerver|kiszolgáló]]kban történő felhasználásra korlátozódott. Történtek kísérletek az asztali gépekben való meghonosításra, pl. 2001-ben a Microsoft megjelentette a [[Windows XP 64-bit]] IA-64 processzorra készült változatát, 2003-ban pedig az Itanium2-höz készült változatot, de ezek forgalmazását 2005-ben beszüntették. Az IA-64 architektúrára portolták még a [[Hewlett-Packard|HP]] [[OpenVMS]] operációs rendszerét is.

Évekkel később csatlakozott a [[Hewlett-Packard]] modul. Összefogtak, és megalkották az [[Itanium 2]]-t, amely csak névrokonságban áll az [[Itanium]]mal. Igazi, erős [[64 bites]] [[RISC]] platformmá nőtte ki magát, jelentősebb piaci sikert azonban a mai napig még nem ért el. Elterjedését elsősorban a [[x86-64|64 bites x86 platform]] sikere, és az [[1990-es évek]] végén az iparágat érintő recesszió gátolta. Az Itanium első változatai támogatták az x86-os utasításkészletet, hogy megőrizzék a kompatibilitást a korábbi programokkal, szoftver és hardverarchitektúrákkal, de ez túl lassúra sikerült. Az Itanium speciális x86 módjának teljesítménye kisebb volt, mint egy Pentium1 teljesítménye, ezért az Itanium2 két magos változatánál már teljesen szoftveres emulációra tértek át. <ref>http://www.xbitlabs.com/news/cpu/display/20060120105942.html</ref>