„Szerviens” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
formázás
fogalom tisztázása
1. sor:
'''Szerviensek''' azok a személyek, akik a király vagy földesúr közvetlen segítői és személyes szolgái voltak. Ez az elkötelezettség egyúttal rangot és biztonságot is jelentett. Voltak királyi, és magán szerviensek, akik urai a dominusok voltak. A szerviens a familiaritás, vagyis egy családfőhöz tartozás egyik formája.
A '''szerviens''' a [[király]]t szolgáló személyzet elnevezése. A király szolgáiként az uraktól függetlenek voltak, kissebb földbirtokkal, szolgákkal rendelkeztek, és csak a királynak tartoznak katonai szolgálattal.
 
== Királyi szerviensek ==
 
A '''királyi szerviens''' a [[király]]t szolgáló személyzet elnevezése. A király szolgáiként az uraktól függetlenek voltak, kissebb földbirtokkal, szolgákkal rendelkeztek, és csak a királynak tartoznak katonai szolgálattal.
 
AMagarországon a 11.-12. században átmeneti réteget alkottak. Rendelkeztek földbirtokkal, ezért nem süllyedtek az alávetett osztályba, viszont birtokaik nagysága nem tette lehetővé az uralkodó osztályba tartozzanak. Közszabadságukat biztosította, hogy a királynak teljesítettek katonai szolgálatot, hadba vonuláskor sem az ispán, hanem a király vezetése alatt álltak. Nem az ispán, hanem a királyi bíráskodás joghatósága érvényesült felettük. A 13. században a királyi hatalom hanyatlásával, illetve a vármegyerendszer felbomlásával helyzetük is romlott, mert a világi nagyurak magánföldesúri függésbe akarták vonni őket a várjobbágyokkal együtt. Ez ellen a nyomás ellen a szerviensek és a várjobbágyok együtt léptek fel. Szinte az egész társadalom szembekerült a királyi hatalommal. Az 1222-ben II.András által kiadott [[Aranybulla]] sem védte meg őket a világi nagyurak önkényétől, így először [[1232]]-ben a Zala megyei szerviensek kérték, hogy maguk választotta szolgabíráik legyenek - ezzel kialakultak a nemesi vármegyék. Az 1267-es törvényekben már a nemes elnevezést használták rájuk vonatkozóan, megkülönböztetve őket a nagybirtokosoktól, akiket báró névvel illettek. A 13. század végétől a tartományi hatalom kiépülésével fokozatosan a familiaritás kötelékébe kerültek.
 
== Magán szerviensek ==
A földesurakhoz tartozó szolgák, akik szükség esetén fegyveresen, és egyéb szolgálatokkal segítették urukat a jobbágyoknál jobb megélhetésért cserébe.
 
 
== Történetük ==
A 11.-12. században átmeneti réteget alkottak. Rendelkeztek földbirtokkal, ezért nem süllyedtek az alávetett osztályba, viszont birtokaik nagysága nem tette lehetővé az uralkodó osztályba tartozzanak. Közszabadságukat biztosította, hogy a királynak teljesítettek katonai szolgálatot, hadba vonuláskor sem az ispán, hanem a király vezetése alatt álltak. Nem az ispán, hanem a királyi bíráskodás joghatósága érvényesült felettük. A 13. században a királyi hatalom hanyatlásával, illetve a vármegyerendszer felbomlásával helyzetük is romlott, mert a világi nagyurak magánföldesúri függésbe akarták vonni őket a várjobbágyokkal együtt. Ez ellen a nyomás ellen a szerviensek és a várjobbágyok együtt léptek fel. Szinte az egész társadalom szembekerült a királyi hatalommal. Az 1222-ben II.András által kiadott Aranybulla sem védte meg őket a világi nagyurak önkényétől, így először 1232-ben a Zala megyei szerviensek kérték, hogy maguk választotta szolgabíráik legyenek - ezzel kialakultak a nemesi vármegyék. Az 1267-es törvényekben már a nemes elnevezést használták rájuk vonatkozóan, megkülönböztetve őket a nagybirtokosoktól, akiket báró névvel illettek. A 13. század végétől a tartományi hatalom kiépülésével fokozatosan a familiaritás kötelékébe kerültek.
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKDDDD/13DOKIE.HTML Katolikus lexikon: dominus-szerviens]
* [http://www.ehumana.hu/arpad/cimszo/c35-1.htm Árpád kori történelem: királyi szerviens]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerviens