Wikipédia

„Parádfürdő” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a XXXX-as évek típusú link javítása AWB
Javítás
1. sor:
{{Városrész infobox
| név = Parádfürdő
| kép = Parádfürdői kórház.jpg
| település = [[Parád]] [[Nagyközség (önkormányzati rendszer)|nagyközség]]
| képaláírás = A parádfürdői kórház
| település = [[Parád]]
| irányítószám = 3244
| népsűrűség = 58
12 ⟶ 14 sor:
| hosszúsági ívmásodperc = 38.40
}}
[[Fájl:Parad 1880 Orszag Vilag XVIII fuzet.jpg|bélyegkép|Parádfürdő 1880.|280px]]▼
[[Kép:Parádfürdői kórház.jpg|bélyegkép|Parádfürdői kórház|280px]]▼
'''Parádfürdő''' [[Parád]] [[Nagyközség (önkormányzati rendszer)|nagyközséghez]] tartozik [[Heves megye]] [[Pétervásárai járás]]ában.
 
== Fekvése ==
A [[Mátra]] északi oldalán, a [[Parádi-Tarna]] völgyében fekszik, a Fehérkő, a Jámborhegy és a [[Kékes]] csúcsának tövében, a [[24-es főút (Magyarország)|24-es számú főút]] mentén, 200 - 250 méterméteres [[tengerszint feletti magasanmagasság]]ban.
 
== Története ==
A Parádfürdői völgyet [[1730]]-ban említették először gyógyhelyként.
Parád többféle [[gyógyvíz]]kinccsel rendelkezik, melyek között legismertebb a kénes vegyületet tartalmazó „csevice” és a vastimsós fürdővíz, melyet [[1813]]-tól gyógyászati célokra használnak. A parádi gyógyvíz hatásairól az első tudományos publikáció [[1799]]-ben jelent meg a Literarischer Anzeiger für Ungarn című folyóiratban.
 
[[1827]]-[[1829]] között nagymérvű építkezések történtek a gyógyvíz források környékén. Szállodákat emeltek, kialakítva ezzel a közkedvelt Parádfürdőt. A [[Kaán Sámuel]] és [[Ullmann Móric]] bérlők megbízásából épített egykori U alakú, klasszicista stílusú fürdőépület helyén ma fürdő múzeum található. '''Ásványvízgyűjteményét''' [[1986]]-ban alapították, mintegy 600 féle ásványvizet mutat be a világ 21 országából.
 
Az [[1850-es évek]]ben Parádfürdő a [[Károlyi család|Károlyi]] grófi család tulajdonába került és további dinamikus fejlődésnek indult. A vasút megjelenésével Parádfürdő tovább fejlődött. A vasútállomás nem Parádon épült ugyan, hanem [[Recsk]]en, ám a Károlyi család az állomást „Parád” névre keresztelte, hogy még ismertebbé tegyék a települést.
 
[[1854]]-ben épült a Zsuzsanna lak, [[1865]]-[[1866]]-ban a [[timsó]]s-tó, [[1873]]-ban – [[Ybl Miklós]] tervei alapján - a Hotel Parád (Ybl Szálló), melyhez később emeletet építettek és [[1893]]-ban épült az Erzsébet szálló, ma ebben az épületben található az '''Erzsébet királyné Parkhotel'''.
 
[[1880]]-ban, Ybl Miklós tervei alapján gróf [[Károlyi György]] uradalmi istállót építtetett, melyet díszes külseje és vörös márvánnyal díszített belső kialakítása miatt '''Cifra istállónak''' neveztek. Az [[eklektikus stílusústílus]]ú épületben [[1971]] óta kocsimúzeum látható.
 
[[1892]]-ben adták át közönségnek az első vendéglőt, melyet [[Haranghy Jenő]] festőművész festményei díszítenek. A festő megelevenített [[Arany János]] „Buda halála” c. eposzából a „Mátrai vadászatot”, valamint [[Jókai Mór]] látogatását [[Jókainé Laborfalvi Róza|Laborfalv Rózánál]] és [[Kossuth Lajos]] menyasszonyánál, Meszlényi Júliánál.
A meglehetősen rossz állapotban lévő épületben ma a '''Freskó étterem''' és szálló nem üzemel.▼
A [[XIX. század]] végére 6 szálloda, 7 kisebb lakóház, 180 teljesen felszerelt lakószoba volt használatban. A fürdőket a fürdőorvos utasítása szerint látogatták a betegek és a fürdőorvos mellett egy ápolónőt is foglalkoztattak.▼
A fürdőtelep XIX. századi dinamikus fejlődése során keletkezett [[Észak-Magyarország]] legszebb, legnagyobb (10 hektár) '''sétáló- és gyógypark'''ja.▼
 
▲A meglehetősen rossz állapotban lévő épületben ma a '''Freskó étterem''' és szálló nem üzemel.
[[Kép:Erzsébet Királyné Park Hotel.jpg|bélyegkép|balra|[[Erzsébet Királyné]] Park Hotel|280px]]▼
A Károlyi család a [[Recsk]]en élő [[Jámbor Vilmos]] főhercegi-kertigazgatót bízta meg a parkok tervezésével és kivitelezésével. A parkosítás [[1883]]-ban kezdődött. Északi oldalon volt a '''Felső-park''', melynek sétányát és az Erzsébet szállót futórózsákkal befuttatott híd kötötte össze. A főút másik oldalán található az '''Alsó-park'''. Mindkét angol stílusú parkba a kor divatjának megfelelően fenyőfajokat, platánokat, hársakat ültettek, később rendkívül dekoratív lombú juharok, vörös tölgyek, Japánból származó vörös levelű alma- és szilvafák került melléjük.▼
 
▲A [[XIX19. század]] végére 6 szálloda, 7 kisebb lakóház, 180 teljesen felszerelt lakószoba volt használatban. A fürdőket a fürdőorvos utasítása szerint látogatták a betegek és a fürdőorvos mellett egy ápolónőt is foglalkoztattak.
A [[trianoni békeszerződés]] után Parádfürdő jelentősége tovább nőtt, és az 1930-as években létrejött a Nemzeti Közművelődési Alapítvány, átvette Parádfürdő működtetését.▼
 
[[1932]]-ben bővítették a szállodákat, [[1934]]-ben egy rendeletben '''Parádfürdői Gyógyfürdő''' néven az intézetet gyógyfürdővé minősítették.▼
▲[[KépFájl:Parádfürdői kórházpark.jpg|bélyegkép|jobbra|188px|Parádfürdői kórház|280pxpark]]
 
▲A fürdőtelep XIX19. századi dinamikus fejlődése során keletkezett [[Észak-Magyarország]] legszebb, legnagyobb (10 hektár) '''sétáló- és gyógypark'''jagyógyparkja.
 
▲[[KépFájl:Erzsébet Királyné Park Hotel.jpg|bélyegkép|balra|160px|[[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet Királyné]] Park Hotel|280px]]
 
▲A [[Károlyi család]] a [[Recsk]]en élő [[Jámbor Vilmos]] főhercegi-kertigazgatót bízta meg a parkok tervezésével és kivitelezésével. A parkosítás [[1883]]-ban kezdődött. Északi oldalon volt a '''Felső-park''', melynek sétányát és az Erzsébet szállót futórózsákkal befuttatott híd kötötte össze. A főút másik oldalán található az '''Alsó-park'''. Mindkét angol stílusú parkba a kor divatjának megfelelően fenyőfajokat, platánokat, hársakat ültettek, később rendkívül dekoratív lombú juharok, vörös tölgyek, Japánból[[Japán]]ból származó vörös levelű alma- és szilvafák került melléjük.
 
▲A [[trianoni békeszerződés]] után Parádfürdőa település jelentősége tovább nőtt, és az [[1930-as évekbenévek]]ben létrejött a Nemzeti Közművelődési Alapítvány, átvette Parádfürdőa fürdőtelep működtetését.
 
▲[[1932]]-ben bővítették a szállodákat, [[1934]]-ben egy rendeletben '''Parádfürdői„Parádfürdői Gyógyfürdő'''Gyógyfürdő” néven az intézetet gyógyfürdővé[[gyógyfürdő]]vé minősítették.
 
[[1936]]-[[1937]]-ben Parádfürdő szinte egészében elnyerte mai képét; a fürdőtelep és a régi épületek lebontásával új épületek építésére került sor. A régi fürdőtelep helyén új gyógyszálló épült, melynek földszintjén a vasas-timsós fürdő és a [[szénsav]]as fürdő szolgáltatásainak igénybevételére 32 kabint rendeztek be, és itt alakították ki a férfi- és női osztállyal rendelkező Vízgyógyintézetet, azaz Gyógyfürdő-kórházat.
 
Az intézetben klinikai laboratórium működött, a betegeket két orvos és egy ápoló látta el. Az 1930-as évek elején évente több mint 2000 beteget kezeltek itt. A mai társalgó területén kaszinó üzemelt, volt étterem, kávéház és akkor épült az oszlopos körfolyosó. A [[második világháború]] kisebb-nagyobb pusztításokat végzett az épületekben. Az [[1942]]-es felmérések szerint ez időben a parádi gyógyfürdőt 6 szálloda és 3 villa jelentette, összesen 275 szobával. Tulajdonosa - változatlanul - a [[Nemzeti Közművelődési Alapítvány]] volt, majd 1952-ben létrejött a [[Parádfürdői Állami Kórház]].
 
== Parádi gyógyvíz ==
▲[[Fájl:Parad 1880 Orszag Vilag XVIII fuzet.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Parádfürdő 1880.|280px-ban]]
Az első leírás a Parádi gyógyvizekről [[1730]]-ból származik, [[Bél Mátyás]] tollából, amely „sósvíznek” nevezi az akkor már gyógyvízként használt vizet.▼
 
▲Az első leírás a Parádiparádi gyógyvizekről [[1730]]-ból származik, [[Bél Mátyás]] tollából, amely „sósvíznek” nevezi az akkor már gyógyvízként használt vizet.
 
[[1763]]-ban [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] rendelete szerint Magyarország gyógyfürdőit vármegyénként fel kellett mérni. Heves megyében Dr. [[Markhot Ferenc]] egri orvos kapott megbízást a feladat elvégzésére. Ő fedezte fel [[vasgálic]] és magas timsótartalmát a helybeliek által "sósvíznek" nevezett víznek.
55 ⟶ 66 sor:
[[1826]]-ban a debrői uradalom – melyhez Parádfürdő is tartozott – a [[Grassalkovits család]] birtoka volt. [[Ullmann Móric]] és Kaán Samu az egész debrői uradalmat zálogjogon birtokolták. Ők felismerték a parádi ásványvizek gyógyerejét és nagyszabású építkezésekbe kezdtek. A kor minden igényét kielégítő szállodák, ivócsarnokok épültek, 22 lakószoba, tágas étterem, biliárdszalon, bálterem, tágas kádak várták a vendégeket.
A fenti építkezések után a fürdő látogatottsága állandóan emelkedett, ami szükségessé tette, a gyógytényezők szakszerű szolgáltatása érdekében fürdőorvos rendszeres alkalmazását.
[[1845]]-ben Dr. Erdei Pál volt a parádfürdői fürdőorvos; aki [[1853]]-ban "Parádi gyógyvizek" címmel 8 éves tapasztalatokra épített munkát jelentetett meg.▼
A Przemy'i Lengyel Dániel szerkesztette 1853-ban megjelent "Fürdői zsebkönyv"-ben, amely Magyar-, Erdély-, Horvát-, Tóthország, a Szerb-Vajdaság, Temesi-Bánság, nem különben a Határőr vidék ásványvizeinek ismertetését tárgyalja; Parádfürdőről már a következőképpen tesz említést: "A magyar hon legjelesebb fürdőhelyei közé számítható."▼
[[Kép:Parádfürdői park.jpg|bélyegkép|Parádfürdői park|200px]]
 
▲[[1845]]-ben Dr. Erdei Pál volt a parádfürdői fürdőorvos; aki [[1853]]-ban "Parádi„Parádi gyógyvizek"gyógyvizek” címmel 8 éves tapasztalatokra épített munkát jelentetett meg.
Parád többféle gyógyvízkinccsel rendelkezik, melyek között legismertebb a kénes vegyületet tartalmazó "Csevice" és a vasas-timsós fürdővíz.▼
 
A parádi víz vasas, kalcium-, magnézium-hidrogén-karbonátos, szulfátos, timsós gyógyvíz, melynek vas- és mangántartalma jelentős. Alkalmas nőgyógyászati folyamatok kedvező befolyásolására, kimerüléses állapotok kezelésére, ivókúra formájában pedig gyomor és bélrendszeri betegségek kezelésére.▼
▲A Przemy'i Lengyel Dániel szerkesztette 1853-ban megjelent "Fürdői„Fürdői zsebkönyv"zsebkönyv”-ben, amely Magyar-, Erdély-, Horvát-, Tóthország, a Szerb-Vajdaság, Temesi-Bánság, nem különben a Határőr vidék ásványvizeinek ismertetését tárgyalja; Parádfürdőről már a következőképpen tesz említést: "A„A magyar hon legjelesebb fürdőhelyei közé számítható."”
 
▲Parád többféle gyógyvízkinccsel rendelkezik, melyek között legismertebb a kénes vegyületet tartalmazó "Csevice" és a vasas-timsós[[timsó]]s fürdővíz.
 
▲A parádi víz vasas, kalcium-, magnézium-hidrogén-karbonátos, szulfátos, timsós gyógyvíz, melynek vas- és mangántartalma jelentős. Alkalmas nőgyógyászati folyamatok kedvező befolyásolására, kimerüléses állapotok kezelésére, ivókúra formájában pedig [[gyomor]] és bélrendszeri[[bélrendszer]]i betegségek kezelésére.
 
== Források ==
70 ⟶ 83 sor:
{{commonskat|Parádfürdő}}
* [http://terkepkalauz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=537&Itemid=99999999 Térkép Kalauz – Parád]
* [http://www.eszallas.hu/paradfurdo Parád a szallasSzállás.eu -n]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=487 Légifotók Parádról]
* [http://www.parad.hu/paradfurdo.php Parádfürdő]
80 ⟶ 93 sor:
[[Kategória:A Mátra települései]]
[[Kategória:Településrészek]]
[[Kategória:Magyarország fürdőhelyei]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Parádfürdő”