„András apostol” változatai közötti eltérés

| kép = St Andrew the Apostle - Bulgarian icon.jpg

| képméret = 250px

| címek = [[apostol]]

| születési idő = [[1. század]]

 

Az evangéliumokban András apostol a józan gondolkodású, kulturálisan nyitott, tettre kész tanítvány képét jeleníti meg, mely természete a legendákban fennmaradt élettörténetében is kirajzolódik. Apostoli gondolkodása és tettrekészsége leginkább a kenyérszaporítás csodája alkalmával tűnik ki. Kulturális nyitottságát pedig akkor érjük tetten, mikor a Júdeában örökké fennálló idegengyűlölet ellenére szívélyes az idegen görögökhöz, ugyanis meghallgatja kérésüket, és azt tolmácsolja is Jézus felé.<br />

Nyitottságának, megértő szemléletének köszönhetjük talán, hogy a különböző kultúrákban is képviselni tudta [[Jézus Krisztus]] evangéliumát, feltehetően nem olyan formán, hogy a számára újszerűnek tűnő kultúrára ráerőszakolta a sajátját a hozott üzenet megértése végett, hanem ő vette magára az adott kultúrát, és annak a népnek a hagyomány-elemeit használva adta tovább a jóhírt. Ennél hatékonyabb misszionáriusi módszer azóta sem létezik.<br />

Csak ennek tudjuk tulajdonítani azt a soha felül nem múlt tettét, hogy a legendás és titokzatos szkíták is beengedték Jézus apostolát belső életükbe, miután átlépte a Dunát. A "szkíta erkölcs" és a "szkíta törvény" igen híresek voltak az ókorban, s ma már azt is tudjuk, hogy elképesztően szervezett társadalmú, magas kultúrát művelő ősi és hatalmas nép voltak. De András nem csak hogy az országukban telepedhetett le egy időre, hanem komoly mértékben részt vett Szkítia vallási életének alakításában is. András apostol, ahogy más kultúrák esetében, úgy a szkítáknál is alaposan elmerülhetett a hagyományokban, a nép Isten-hitében. Nem írnak róla sokat, pedig megilletné a dicséret az apostolt, hogy András ezzel egyedülálló dolgot kísérelt és valósított meg az egész ókort tekintve! Ezt a teljesítményt András apostolon kívül, csak Fülöp apostol közelítette meg, a "ló-szerető". Ezért nevezzük Andrást és Fülöpöt máig úgy, hogy "a két szkíta-térítő". Jellemző a szkítákra, hogy Jézus tanítványain kívül más történelmi személy nem mondhatja el magáról, hogy ilyen mélyre hatolhatott a titokzatos szkíták életébe. András apostoli műve óta keresztények a szkíták.<br />

A szkíták és Thrákia után András Görögországba ment, ahol megint kapcsolatba kerül a görögséggel.<br />

==Vértanúsága==

Aztán az achaiai [[Pátra]] (Pátrai) városába ment, ahol Aegeas prokonzullal hitvitát folytatva, az uralkodó igen alacsony szellemi erényekről bizonyságot téve, a hitvitájuk végeztével börtönbe vetette, majd keresztre feszíttette Kr. u. [[60]]-ban (vagy [[70]] körül), a legendák által tanúsított ún. "[[Andráskereszt]]re" (X-formára ácsolt kereszt).<br /> <ref>[http://www.katolikus.hu/szentek/szent232.html Szent András apostol], katolikus.hu</ref>

== Ábrázolása ==

 

Szent András ikonográfiai ábrázolása a késő középkor óta tipikusan [[andráskereszt]]tel történik, amelyet vagy átfog, vagy melyre felfeszítik. A legenda szerint a saját kérésére feszítették [[andráskereszt]]re, mivel azt mondta, hogy nem méltó a Krisztuséval azonos formájú keresztre feszítésre.

 

 

Az András (Andreas) értelme: ‚ékes’ vagy ‚válaszadó’ vagy ‚férfias’ az ander, azaz ‚férfi’ szóból; vagy András annyi, mint anthropos, azaz ‚ember’ az ama, azaz ‚fölfelé’ és a tropos, azaz ‚megfordulás’ szavakból, mintegy ‚aki fölfelé, a mennyeiek felé fordult és Teremtőjéhez egyenesedett’. Ékes volt életében, válaszadó a bölcs tanításban, férfias a szenvedésben és anthropos a dicsőségben. Vértanúságát Achaia vagy Ázsia papjai és diákonusai írták meg, amiképpen saját szemükkel látták.''(Jacobus de Voragine: Legenda Aurea)''

== Jegyzetek ==

{{források}}

== Források ==

==További információk==

{{apostolok}}