|
"BÓDVA. vagy Boldva. Magyar falu Borsod Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, többen reformátusok, fekszik Sziráknak szomsédságában, mellynek filiája, Vamostól sem meszsze Bódva vize mellett, pusztája közel, Miskolczi piatzozása egy órányira van, legelője elég, fája épűletre, és tűzre, szőlő hegyeitöl K. dézmát nem adnak, és meglehetősek, malma helyben, első Osztálybéli."
=== A 19-2019–20. században ===
1838–39-ben klasszicista stílusban megépültfelépült a ma is álló katolikus templom. ▼{{jelen idő||a szakasz}}
▲1838–39-ben klasszicista stílusban megépült a ma is álló katolikus templom.
1851-ben [[Fényes Elek]] részletesen írja leleírta a falu földrajzi helyzetét, természeti környezetét, történetét, veszi számba vette lakosait és mutatja bebemutatta gazdasági viszonyait.<ref>Fényes Elek. ''Magyarország geográfiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik''. Pest : Kozma Vazul, 1851. 4 db</ref>
1888 nyarán látogatja[[Myskovszky Viktor]] látogatta meg a volt bencés monostor templomát [[Myskovszky Viktor]], és elsőként mérimérte fel, rajzoljarajzolta és írjaírta le szakértelemmel a műemléket.<ref>Az iratok és a tervrajzok megtalálhatók az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Tervtárában.</ref>
[[1895]]-ben az országgyűlés elfogadjaelfogadta a XXII. törvénycikket a [[Miskolc-Tornanádaska-vasútvonal|bódvaBódva-völgyi helyi érdekű vasút]] építéséről. [[1896]] augusztusában átadjákátadták a Bódva-völgyi és kassa–tornai HÉV-et, ezzel a község bekapcsolódott a vasúti hálózatba.
Az első baptista hívők egyházközséget alapítanak 1907-ben alapítottak egyházközséget. Ekkor tehát négy egyházközség élélt a faluban: református (evangélikus hívekkel kiegészülve), római katolikus (görög katolikus hívőkkel együtt), izraelita és baptista.
Az [[első világháború]]ban elveszettek közül tizenhétnek ismerjük a nevét ismerjük. Emléküket egy emlékmű őrzi a központban egy emlékmű.
[[1919]] májusában cseh légionáriusok szálljákszállták meg a községet, de a Vörös Hadsereg a hónap végén Miskolc felől Sajószentpéter és Edelény irányába a hónap végén visszavetivisszaverte a cseh megszálló erőket. A harcoknak több polgári áldozatukáldozata vanvolt.
[[Fájl:Boldvai aldozatok.JPG|250px|bélyegkép|jobbra|A boldvai háborús áldozatok emlékműve]]
[[1920]] és 1926 között az edelényi körzetben nemzetgyűlési képviselő a boldvai gazdálkodó, Lovász János. [[1923]]-ban a község vízimalma áramot is kezdkezdett szolgáltatni, így villanylámpa gyúlhatgyúlhatott helyben is, a szomszéd településeken is. [[1925]]-ben tornyot építeneképítettek a katolikus templomhoz.
A [[második világháború]]ban negyvenhárman halnakhaltak meg vagy a fronton katonaként, vagy a front átvonulásakor a községben. Emléküket egy tábla őrzi a r. kat. templomban (1970 körül helyezikhelyezték el), utóbb a falu főterén emelt emlékmű örökítiörökítette meg emlékezetüket (1991-ben állítjákállították föl).
Ugyanez az emlékmű név nélkül, de őrzi az elhurcolt zsidók emlékét is. 1941-ben a számlálás szerint 54 izraelita hívő élélt itt.<ref>[http://holokauszt.hu/index.php?mgroup=1&menu=040303&app=hdke&page=list2&sorter=1&pageno=17] Holokauszt Emlékközpont. "Az 1941-1949-es népszámlálási adatok összesítése."</ref> 1944-ben minden zsidót deportálnakdeportáltak. [[Pünkösd]]kor még látjáklátták a deportáló szerelvényeket a [[miskolc]]i [[Tiszai pályaudvar]]on. Alig néhányuk éliélte túl a poklot. Kit deportálás közben, kit az [[auschwitzi koncentrációs tábor]]ban, kit munkaszolgálatban, kit a [[Don]]-kanyarban ölneköltek meg, ki nyomtalanul tűniktűnt el.
1944. december 11-én felszabadult a falu felszabadul. Egy darabig [[Rogyion Jakovlevics Malinovszkij|Malinovszkij]] marsall, a [[2. Ukrán Front]] parancsnoka, és tiszti kara a faluban ütiütötte fel főhadiszállását. A harcoknak van polgári áldozatukáldozata is volt.
Az 1945-ös földosztáskor 224 szegény családot juttatnakjuttattak 2800 hold földhöz. 1949 és 1952 között három termelőszövetkezet is alakulalakult, közülük a Kossuth Tsz. bizonyulbizonyult életképesnek. 1974-ben beolvadbeolvadt a [[borsodszirák]]i Bartók Béla Tsz.-be. 1949-ben állami gazdaságot is alapítanakalapítottak, mely egészen a rendszerváltásig (1990) működikműködött.
1951-ben a községet bekötötték az országos villanyhálózatba. 1952-ben hozzákhozták létre az első közkönyvtárat a faluban. 1958-ban új általános iskola épülépült. 1969-ben kiépült az egész települést behálózó vízvezeték épül ki. 1966 és 1969 között a Szepessy-kastélyt felújítjákfelújították, moziteremmel kiegészülve művelődési házzá alakulalakult. Benne található a községi könyvtár is.
== Népcsoportok ==
| 