„Nikolaus Lenau” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a infobox kiegészítése az {{életkor-holt}} sablonnal AWB |
a paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB |
||
4. sor:
|képaláírás = Nikolaus Lenau
<!--Élete-->
|
|
|
|
|nemzetiség = osztrák
}}
14. sor:
== Élete ==
[[1802]] augusztus 15-én [[Csatád (Románia)|Csatád]]on született, ahol apja uradalmi írnok volt. Apja könnyelmű életmódja igen sok bánatot okozott a költő édesanyjának, akinek folytonos szomorúsága mindenesetre nagy befolyással volt a költőnek később kifejlődött búskomorságára. Adósságai miatt apja nemsokára kénytelen volt állásáról lemondani és a család [[1805]]-ben Budára költözött, ahol apja megszokott életmódját tovább folytatva, [[1807]]-ben meghalt, családját zilált anyagi viszonyok között hagyva. Anyja ezután négy éven át, szűkös körülmények között varrással kereste meg a maga és három gyermeke számára a mindennapi kenyeret. [[1811]]-ben aztán Vogel Károly katonaorvos vette nőül.
A fiatal Lenau [[1812]]-ben kezdte meg középiskoláit a pesti piarista gimnáziumban, ahol el is végezte a három alsó osztályt. Ebben az időben különösen a zene iránt mutatott nagy hajlamot. Mostoha apja azonban Budán nem találva kellő orvosi gyakorlatot, a család [[1815]]-ben [[Tokaj]]ba költözött. Lenau itt töltötte életének 15. és 16. évét. E két év kitörülhetetlen nyomokat hagyott életén és költészetén. Itt vésődtek lelkébe a magyar föld, a magyar puszta, a magyar élet képei és a magyar népdalok ritmusa, melyek később költészetének olyan különös hatást és olyan elragadó varázst kölcsönöztek. Ebben az időben Lenau nevelője eltávozva, a költő anyja Budára költözött, hogy ott folytassa fia taníttatását, ezalatt azonban a család viszonyai olyan rosszra fordultak, hogy az anya nem tudta fiát tovább iskoláztatni. Ekkor a nagyszülők vállalták el a fiatal Lenau további neveltetését, az ifjú [[1818]] szeptember 8-án nagyszüleihez költözött [[Stockerau]]ba.
Lenau Bécsben folytatta tanulmányait, a középiskoláit itt fejezte be, [[1819]]-től [[Bécs]]ben jogot, orvostudományt, filozófiát és mezőgazdaságot tanult. Ismeretségéhez tartozott [[Franz Grillparzer]], [[Ferdinand Raimund]], A. Grün, és jó hegedűsként [[Johann Strauß]] apja és [[Joseph Lanner]] is.
[[1822]] őszén – valószínűleg barátja, Kleyle Frigyes biztatására – Magyaróvárra ment, hogy a [[Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar|Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet]]ben mezőgazdasági ismereteket szerezzen. Lenau járt az órákra, egy keveset tanult is, élte a többi gazdász életét. Sokat lovagolt a [[Lajta]] partján. Bordacsra kirándult barátaival, hegedült és verseket írt. A [[Magyaróvár]]on töltött rövid idő nem múlt el nyomtalanul, mert költeményeiben több helyütt felelevenednek a [[Mosoni-Duna]], a [[Hanság]] és a [[Lajta]] képei. Lenaut nyughatatlan természete Óvárról Bécsbe vitte, itt jogot hallgatott, majd az orvosi egyemet hallgatója lett. [[1827]] nyarán még egyszer visszatért [[Magyaróvár]]ra Kleyle Frigyeshez, akivel annak haláláig levelezett.
32. sor:
Lenau műveinek hangját a [[világfájdalom]] és a [[melankólia]] határozza meg. Tájköltészetében új, expreszív nyelvet talál.<br> Kora szabadságeszméinek kifejezője politikai lírájában, és eposzaiban (Johannes Žižka; Az Albigensek) is.
Hatott rá a [[Magyarország zenéje|magyar zene]] és [[magyar népköltészet|népköltészet]]. Az ország tájainak és [[életkép]]einek ábrázolásával ő fedezte fel a Magyarországot a világirodalom számára.
'''Jelentős alkotásai''':
| |||