„Csingiz Ajtmatov” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Munkássága: A kinematográf: az a mozi
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB
4. sor:
|képaláírás=
<!--Élete-->
|született_időszületési dátum=[[1928]]. [[december 12.]]
|született_helyszületési hely=[[Seker]], [[Szovjetunió]]
|elhunyt_időhalál dátuma=[[2008]]. [[június 10.]] {{életkor-holt|1928|12|12|2008|6|10}}
|elhunyt_helyhalál helye=[[Nürnberg]], [[Németország]]
|nemzetiség= kirgiz
|szülei=Törökul Ajtmatov és Nagima Hamzijevna Ajtmatova<ref name="eurasia">{{cite web|url=http://www.eurasiacritic.com/articles/chingiz-aitmatov-life-and-works|title=Chingiz Aitmatov: Life and Works|last=Bashiri|first=Iraj|year=2008|publisher=Eurasia Critic|language=angol|accessdate=2010-04-09}}</ref>
32. sor:
 
== Élete ==
[[Kirgizisztán]]ban, az üzbég határ melletti Talasz völgyben található apró faluban, [[Seker]]ben ([[Kirgiz nyelv|kirgizül]]: Шекер) született. Nevét [[Dzsingisz kán]]ról kapta. Kisgyermek korában családja nomád, vándorló életmódot folytatott, mint akkoriban a legtöbb kirgiz. Csak hat osztályt fejezett be az általános iskolából, majd 14 éves korában (a [[második világháború]] idején) a falusi tanács elnöke lett és az adók beszedésével is őt bízták meg.
 
Szülei állami alkalmazottak voltak Sekerben. [[1937]]-ben édesapját, aki a Kirgiz Autonóm Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa prominens tagja volt, [[Moszkva|Moszkvában]] burzsoá nacionalizmussal vádolták meg és letartóztatták. Az elmondások szerint, [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] egyik tisztogató akciója keretében, a [[Frunze|Biskek]] melletti Cson Tas-ban végezték ki 1938-ban,<ref name=reuters/><ref name="eurasia">{{cite web|url=http://www.eurasianet.org/departments/insight/articles/pp061108.shtml|title=KYRGYZSTAN: CHINGIZ AITMATOV, A MODERN HERO, DIES|date=2008-6-11|publisher=EurasiaNet|language=angol|accessdate=2010-04-09}}</ref><ref name=reuters/> az egész kirgiz Központi Bizottsággal együtt.<ref>{{cite web|url=http://www.kyrgyzstantravel.net/kyrgyzstan/bishkek/history.htm|title=Bishkek history |publisher=kyrgyzstantravel.net|language=angol|accessdate=2010-04-09}}</ref>
 
== Tanulmányai ==
[[1946]]-ban a [[Biskek|frunzei]] Kirgiz Mezőgazdasági Intézet állattenyésztési szakán kezdte meg tanulmányait,<ref name="sovlit">{{cite web|url=http://www.sovlit.com/bios/aitmatov.html|title=Aitmatov, Chingiz|publisher=SovLit|language=angol|accessdate=2010-04-09}}</ref> amelyet a kazahsztáni Dzsambulban (ma Taraz) folytatott, ahol 1953-ban szerzett állatorvosi diplomát, és egy kísérleti farmon kezdett dolgozni.
 
Első publikációja 1952-ben jelent meg a ''Szovjet Kirgízia'' című folyóiratban, „A kirgiz nyelv terminológiája” címmel, amelyben anyanyelvének az orosz nyelvből átvett szavak eredményeként elért gazdagodását mérte fel. Első művét több novella követte, amelyek után felvételt nyert a moszkvai Gorkij Irodalmi Intézetbe, ahol 1958-ban szerzett diplomát.
44. sor:
Már tanulmányai folyamán is több kisebb-nagyobb művet publikált, elsősorban orosz, de kirgiz nyelven is. Az orosz olvasókat bámulatba ejtette, milyen szinten sajátította el nyelvüket a kirgiz állatorvos.
 
Ajtmatov számára a hírnevet a ''Dzsamila szerelme'' című kisregény hozta meg, amelyről [[Louis Aragon]] azt írta: „Ez a világ legszebb szerelmes története”.<ref name="lifelong">{{cite web|url=http://www.rferl.org/content/Chyngyz_Aitmatovs_Lifelong_Journey_Toward_Eternity/1359041.html|title=Chingiz Aitmatov's Lifelong Journey Toward Eternity|date=2008-12-12|publisher=Radio Free Europe/Radio Liberty|language=angol|accessdate=2010-04-09}}</ref> Műveinek visszatérő motívuma a türk népek élete, életmódja, és az a kérdés, hogy a modernizáció hogyan fosztja meg az embereket egyéniségüktől.
 
A hatvanas években már az egész [[Szovjetunió]]ban felfigyeltek írásaira, az egyik legelismertebb kortárs szovjet íróvá és irodalmi figurává vált. Számos irodalmi intézmény, folyóirat kormányzó testületébe választották be. Ő volt a Kirgiz Filmmművészek Szövetségének elnöke több mint húsz éven át. Egy időben a [[Pravda]] című napilap rendszeres írója volt,<ref name="lifelong"/> regényeket, kisregényeket írt, de drámákkal és műfordításokkal is foglalkozott.
50. sor:
== Társadalmi élete ==
=== Szovjet időszak ===
Csingiz Ajtmatov a világ legismertebb kirgiz írója, műveit több mint száz nyelvre fordították le, 90 millió példányt adtak el belőlük és Európában mindenütt olvassák. Kirgizisztánban a Legfelső Tanács tagjává választották, így részt vett az [[SZKP]] utolsó négy kongresszusán, mint kirgiz küldött. Több szovjet kitüntetés birtokosa, köztük [[Lenin-rend]]del, Állami-díjjal tüntették ki (mindkettőt irodalmi munkásságáért kapta), és 50. születésnapjára megkapta a [[Szocialista Munka Hőse]] kitüntetést is.
 
Elévülhetetlen érdemeket szerzett a „Mozgalom a Demokráciáért” szervezet 1989-es újjáélesztésében.
83. sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{orosz irodalom}}
 
{{DEFAULTSORT:Ajtmatov C~singiz}}
[[Kategória:Kirgiz költők, írók]]