„British Museum” változatai közötti eltérés

A British Múzeum alapjait [[1753]]-ban egy londoni orvos, bizonyos Sir Hans Sloane (1660-1753) fektette le végrendeletében. 71 ezer növény- és állatpéldányt tartalmazó gyűjteményét valamint könyvtárát II. Györgyre hagyta s örököseinek 20 ezer fontot (mai áron 2 millió fontot) kért cserébe. [[1753]]. [[június 7.|június 7-én]] a parlament jóváhagyásával törvénybe iktatták a British Múzeum létrejöttét.

1756-ban az első múmia és koporsó kiállítása idején egy könyvtáros, hat kurátor, egy portás, egy küldönc, két teremőr és négy segítő tartozott a személyzethez. A közgyűjtemény 1759 óta ingyenesen fogadja látogatóit. A természettudományi gyűjtemény 1881 óta külön múzeumban kerül bemutatásra.

A Múzeum keretein belül működik az angol uralkodók könyvtárának alapján [[1757]]-ben létrejött [[British Library]] is, mely [[Charles Dickens]], [[Karl Marx]] és [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]] munkájának egyaránt otthont ad.

A múzeum nemcsak a közgyűjteményi, hanem a kutatási szerepkört is régóta magáénak mondhatja. Az ókori archeológiai leletek kémiai vizsgálatával mindig is élenjáró British Múzeum már 1920-ban létrehozta önálló laboratóriumát, melyben elsőként használtak a radiokarbon datálásra alkalmas készüléket.

A két és fél évszázados évfordulón nyíló és november végéig látogatható legújabb kiállítás London 1753-es évét nyomtatványokon és rajzokon keresztül mutatja be.

A világ legrégibb nemzeti közgyűjteménye egy új virtuális kiállítást is tervez. Miután [[lézerszkenner]]rel digitalizálták a múzeum birtokában lévő ékírásos agyagtáblákat, nyilvános online adatbázisban kívánják bárki által elérhetővé és tanulmányozhatóvá tenni.