Wikipédia

„III. Ulászló lengyel fejedelem” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Legobot (vitalap | szerkesztései)
68 567 szerkesztés
a Bot: 12 interwiki link migrálva a Wikidata d:q54052 adatába
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
| állam =
| kép =Władysław Laskonogi.PNG
| képméret =220px
| képaláírás =
| megnevezés =[[Lengyelország uralkodóinak listája|Lengyelország nagyfejedelme]]
16. sor:
| utód =[[I. Leszek lengyel fejedelem|I. Leszek]]
| örököse = <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával -->
| állam2 =▼
 
| megnevezés2 =[[Lengyelország uralkodóinak listája|Lengyelország nagyfejedelme]]▼
▲|állam2 =
| uralkodás_kezdete2 =[[1228]]
▲|megnevezés2 =[[Lengyelország uralkodóinak listája|Lengyelország nagyfejedelme]]
|uralkodás_kezdete2 uralkodás_vége2 =[[12281229]]
|utód2 előd2 =[[KonrádI. Leszek lengyel fejedelem|KonrádI. Leszek]]▼
|uralkodás_vége2 =[[1229]]
|előd2 utód2 =[[I. LeszekKonrád lengyel fejedelem|I. LeszekKonrád]]
▲|utód2 =[[Konrád lengyel fejedelem|Konrád]]
 
| házastárs =
| gyermekei =<!--több gyermek esetén <br/> taggel elválasztva -->
44 ⟶ 42 sor:
 
{{Tree|ojciec_ojca=[[III. Boleszláv lengyel fejedelem|Ferdeszájú Boleszláv]] †[[1138]]. október 28.|matka_ojca=Salome von Berg †[[1144]] július 27.
|ojciec_matki=II. Kijevi Izaszláv †[[1154]]. október 13.|matka_matki=ismeretlen|ojciec=[[III. Mieszko lengyel fejedelem|Öreg Mieszko]] †[[1202]] március 13 v. 14.|matka=[[Kijevi Eudokszija]]|osoba='''Hosszúlábú Ulászló''' †[[1231]]. november 3.}}
 
==Élete==
63 ⟶ 61 sor:
[[1202]]. március 13-án meghalt [[III. Mieszko lengyel fejedelem|III. Öreg Mieszko]], Nagy-Lengyelország hercege. Ez lehetővé tette, hogy a már mindenre felkészült Ulászló nehézség nélkül elfoglalja a trónt [[Nagy-Lengyelország]]ban és [[Kis-Lengyelország]]ban is. Krakkóban a krakkói vajda, Miklós támogatta Kázmér legidősebb fiával [[I. Leszek lengyel fejedelem|Fehér Leszekkel]] szemben.
 
A krakkói trónon Hosszúlábú Ulászló négy évig, [[1206]]-ig tudott maradni, amikor meghalt a nagy-lengyelországi uralkodók legnagyobb támogatója, Miklós vajda, ekkor Fehér Leszek visszatért a fővárosba. A lázadás oka a fóurakkalfőurakkal szembeni hercegi jogokkal való visszaélés és az volt, hogy a herceg figyelmét lekötötte [[Pomeránia]].
 
===Terv Lengyelország felségterületének kiterjesztésére Pomerániában===
71 ⟶ 69 sor:
===Henrik Kietlicz érsek és Odon fia Ulászló lázadása===
 
Kalisz átadása idegen kézre Odon fia Ulászló nemtetszését vonta maga után (Ulászló Kaliszban született), aki úgy gondolta, hogy ez a város a szülőföldjéhez tartozik. A fitalfiatal Ulászlónak (ekkor kb. 16 éves volt) sikerült megszereznie a nagy-lengyelországi főurak egy részének és legfőképpen Henryk Kietlicz [[gniezno]]i érsek támogatását, akik ebből az alkalomból rá akarták kényszeríteni Hosszúlábú Ulászlót reformokra, az egyház számára előjogokra és az uralkodói hatalom korlátozására.
 
A kibontakozó lázadás azonban nem volt jól előkészítve, és mindkét főkolompos: Odon fia Ulászlónak és Henryk Kietlicznek is Szakállas Henrik udvarába menekülnie kellett. A felkelőkön az sem segített, hogy az érsek kiátkozta Hosszúlábú Ulászlót, mivel az ő oldalán állt II. Arnold poznańi püspök. Meglepetést keltett, ahogy ezekre az eseményekre reagált I. Szakállas Henrik sziléziai fejedelem, aki nemcsak befogadta a száműzötteket, hanem kölcsönadta Odon fia Ulászlónak az éppen megszerzett kiliszi hercegséget, amit Ulászló vissza akart csatolni apai örökségéhez. Ugyanebben az időben a metropolita elutazott [[Róma|Rómába]], ahol személyesen járt közben [[III. Ince pápa|III. Ince pápánál]]. Az Apostoli Széknél tett tiltakozás hatásosan akadályozta meg az egyházi átok visszavonását, melyet Hosszúlábú Ulászlóra mondtak ki. A pápa a többi hercegnek is azt ajánlotta, hogy támogassák az érseket, hogy visszatérhessen [[Gniezno]]ba.
87 ⟶ 85 sor:
===Az érsek befolyásának erősödése. Odon fia Ulászló dél-nagy-lengyelországi herceg===
 
1215-ben Hosszúlábú Ulászló helyzete tovább gyengült az érsek hatalmának növekedése miatt. Henryk Kietlicz a [[negyedik lateráni zsinat]] határozatataihatározatai és a hercegek soronkövetkező wolbórzi találkozója támogatásával, ahol Fehér Leszek, Mazóviai Konrád, Odon fia Ulászló és Opolei Kázmér nagy privilégiumról szóló okiratot adott ki az egyház számára, kérelemmel fordult a nagy-lengyelországi herceghez, hogy Odon fia Ulászló számára kanyarítson ki országrészt hercegségéből. Végül 1216-ban Hosszúlábú Ulászló teljesítette ezt a kérést, mivel nem akart fegyveres konfliktusba keveredni, és odaadta Odon fia Ulászlónak a korábban édesapjához tartozó területet. A nagybácsi és unokaöccsunokaöcs közötti egyezményt [[III. Honoriusz pápa]] [[1217]]. február 9-én kiadott bullája megerősítette. A herceg hivatalosan kibékült az érsekkel is, aki Hosszúlábú Ulászlótól viszonzásképpen [[ciszterciek|ciszterci]] kolostor felépítésének jogát kapta meg Łeknoban.
 
===Az érsek hatalmának hanyatlása. Három herceg szövetsége===
97 ⟶ 95 sor:
===Odon fia Ulászló eltávolítása az országból. A hármas szövetség kérdései===
 
Ugyanebben az évben a nagy-lengyelországi herceg kihasználva Szakállas Henrik semlegességét, elhatározta hogy véget vet a konfliktusnak Odon fia Ulászlóval és rajtaütött unokaöccse országrészén, külföldre kényszerítvén őt. [[1217]] végén vagy [[1218]] elején Hosszúlábú Ulászló és Szakállas Henrik formálisan is szövetséget kötött (hasonlóan a Fehér Leszekkel kötött szövetséghez) a sądoweli gyűlésen Paweł poznańi és Wawrzyniec lubuszi püspök közvetítésenekközvetítésének köszönhetően. A szövetség ismeretlen okokból a nagy-lengyelországi herceg számára is hasznos lehetett, aki nemcsak beleegyezését adta Odon fia Ulászló országrészének elfoglalásához, hanem az alkalmat kihasználva megkapta [[Lubusz]] várost is, mely még [[1209]]-ben került Konrád lausitzi örgrófhozőrgrófhoz, majd egy év múlva Szakállas Henrikhez. A sądoweli egyezményt 1218. május 9-én külön pápai bulla erősítette meg, így elbukott Kietlicz érsek politikája.
 
A szövetség első próbája a nagy vesztes, Henryk Kietlicz halála volt [[1219]]-ben és az, hogy közös akarattal a hercegek Wincenty Niałek kancellárt választották meg, aki a nagy-lengyelországi herceg egyik legbennsőbblegbensőbb munkatársa volt.
 
===A nagy-lengyelországi állam kivonulása az össz-Lengyelországilengyelországi ügyekből===
 
Hosszúlábú Ulászló minden várható haszna ellenére nem vett részt a pogány [[poroszok]] elleni össz-Lengyelországilengyelországi akcióban. Ennek oka az volt, hogy újra mozgolódott unokaöccse, aki kihasználva a [[gdańsk]]i [[Pomeránia|Pomerániában]] uralkodó II. Świętopełk vendégszeretetét (formálisan Fehér Leszek helytartója volt) hadjáratot indított nagybátyja ellen. A helyzet rosszabbodott, amikor [[1223]] októberében Odon fia Ulászló meglepetését kihasználva sikerült elfoglalnia Ujście nad Notecią határmenti várát, majd nem sokkal később Nakło nad Noteciąt. Ennél nagyobb baj volt, hogy a két Ulászló harca oda vezetett, hogy [[1225]]-ben Lubuszt is,ét elfoglalta Ludwig türingiai gróf.
 
A döntő ütközetre a két herceg között [[1227]]-ben került sor, amikor is Odon fia Ulászlónak nemcsak sikerült megvédeni a Hosszúlábú Ulászló katonái által ostromlott Ujściét, hanem merész támadással megverte a Dobrogost vajda vezette nagy-lengyelországi hadsereget. Ebben a pillanatban úgy látszott, hogy Odon fia Ulászló lett az úr Nagy-Lengyelországban. Ekkor azonban váratlanul bekapcsolódott a játékba a gdański uralkodó, II. Świętopełk, aki megszegte az addigi szövetséget a fiatalabb Ulászlóval és elfoglalta a hozzá tartozó várat Nakłoban. Egyúttal II. Świętopełk hercegnek kiáltotta ki magát és húséget fogadott Fehér Leszek krakkói hercegnek.
115 ⟶ 113 sor:
A gąsawai tragédia lehetővé tette Hosszúlábú Ulászló számára, hogy offenzivába menjen. A következő év elején egy ismeretlen helyen lefolytatott csatában megverte unokaöccsét és fogságba is ejtette. Ezután Kis-Lengyelországba vonult, mivel az [[1217]]-es megállapodás szerint a krakkói trón őt illette meg, ha Fehér Leszek előbb hal meg. Igazából a krakkói herceg a várost egyéves fiára, [[V. Boleszláv lengyel fejedelem|Ulászlóra]] hagyta, de tudva lévő volt, hogy amíg eléri a nagykorúságot, a trónt valaki más fogja elfoglalni.
 
Hosszúlábú Ulászlóval egyidőben [[Kis-Lengyelország]] iránt öccse, Mazóviai Konrád is bejelentette igényét. Formális uralkodó választásra Wiślicán [[1228]]. május 5-én került sor, ahol az Iwo Odrowąż krakkói püspök, Marek Gryfit krakkói vajda, és Pakosław Stary Awdańc [[sandomierz]]i vajda köré csoportosuló főurak többsége Ulászló mellé állt, és elvetették Konrád javaslatát.
 
===A cieniai gyülésgyűlés. Ulászló az első választott uralkodó===
 
Nem volt ez azonban feltétel nélküli választás, mivel Ulászlónak ezután a cieniai gyűlés alatt két oklevelet kellett kiadnia. Az elsőben biztosította az egyház jogainak csorbítatlanságát, és részben ki is szélesítette azokat. A másodikban adoptálta Leszek fiát Fehér Boleszlávot, aki felett formális gyámságot gyakorolt, megnevezve őt ez alkalommal összes birtokának várományosaként. Egyúttal kötelezte magát, hogy semmilyen új törvényt nem hoz a kis-lengyelországi világi és egyházi hatalmasok jóváhagyása nélkül. Ilyen módon a lengyel uralkodó hatalma első ízben került bizonyos fokig a társadalom korlátozása alá. Hosszúlábú Ulászló közvetlen kormányzása alá csak a Krakkó körüli területek kerültek, Sandomierz felett a kormányzást helytartóság vette át, melyet ténylegesen Bolesláv anyja, Grzymisława irányított, noha formálisan ennek a hercegségnek a feje is Ulászló lett.
123 ⟶ 121 sor:
===Kis-Lengyelország átadása [[I. Henrik lengyel fejedelem|Szakállas Henriknek]], mint helytartónak===
 
Sajnos Ulászló geopolitikai helyzete hamarosan jelentősen rosszabbra fordult. Odon fia Ulászló a fogságból kiszabadult és nagybátyjával újra felvette a harcot, ami azt eredményezte, hogy a nagy-lengyelországi herceg nem tudott felkészülni Mazóviai Konrád várható támadására Kis-Lengyelország ellen. Emiatt is határopztahatározta el a krakkói urak jóváhagyása mellett, hogy a krakkói trónt átadja Szakállas Henriknek. Ez azonban nem lett volna szuverén uralkodás, Henrik csak helytartóként kapta volna meg a hatalmat Krakkóban. Ulászló részéről az engedmény biztosan annak ígérete volt, hogy halála után mindent a [[szilézia]]i herceg fog örökölni, ami végül is a cieniai megállapodás felrugása volt, hiszen ott örökösként Fehér Leszek fia, V. Boleszláv volt megjelölve.
 
===Háború két fronton: Mazóviai Konráddal és Odon fia Ulászlóval===
 
Konrád [[1228]] nyarán támadta meg Kis-Lengyelországot. A hadjárat azonban nem járt sikerrel, mivel a mazóviai herceget meglepte [[II. Henrik lengyel fejedelem|Jámbor Henrik]] és vereséget szenvedett Skałánál. onrádKonrád azonban nem mondott le tervéről, és a következő évben új hadműveletekbe kezdett. Ezúttal nagyobb sikerrel járt, különösen, hogy a spytkowicei gyűlésen sikerült alattomosan [[Płock]]ba csábítani Szakállas Henriket, ami annyira megbénította Fehér Leszek öccsének ellenségeit, hogy Konrádnak sikerült elfoglalnia Kis-Lengyelország nagyobb részét. Nem volt érdektelen az sem, hogy a mazóviai herceg pártjára állt a sandomierzi vajda, Pakosław Awdańc és a wiślicei ispán Mściwoj Lis. Röviddel ezután Konrád összemérte erejét Odon fia Ulászlóval és orosz segítségre támaszkodva megkísérelte elfoglalni a Hosszúlábú Ulászló birtokában lévő [[Kalisz (település)|Kaliszt]]. A nagy-lengyelországi herceg, aki északon Odon fia Ulászlóval folytatott harcokkal volt elfoglalva, nem tudott a városnak segítséget nyújtani, szerencsére az erős falak kitartottak és Mazóviai Konrád kénytelen volt visszavonulni.
 
===Ulászló veresége Nagy-Lengyelországban. Menekülés Sziléziába===
 
Ezúttal a nagy-lengyelországi harcok Hosszúlábú Ulászló számára nagyon rossz fordulatot vettek. Közelebbről nem ismert körülmények között Odon fia Ulászló legyőzte és menekülni kényszerült [[Szilézia|Sziléziába]]. A herceg édelmetvédelmet talált I. Opolei Kázmér udvarában [[Racibórz]]ban. Sziléziai Henrikek udvarába valószínűleg csak az opole-racibórzi uralkodó halála után ment.
 
[[1231]] tavaszán Szakállas Henrik még egyszer és utoljára hadjáratot indított Hosszúlábú Ulászló érdekében Odon fia Ulászló ellen. A sziléziaiak és Ulászló a kezdeti sikerek és a poznańi püspök és a nagy-lengyelországi Nałęcz, Łabędż és Niałk nemzetség támogatása ellenére kudarccal végződött az elfoglalni nem sikerült [[Gniezno]] falai alatt.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/III._Ulászló_lengyel_fejedelem”