„Pálffy család” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
31. sor:
A feudalizmus korában a törökök 14 szd. megjelenésével új hangsúlyt kap az ország és az uralkodó javainak katonai védelme. Az érdemek között első helyre került a vitézi helytállás. Az eredményes fellépés garantálta a királyi birtokok újraosztásából való részesedést.Az örökös nélkül elhalt hűbéresektől az uralkodóra visszaszálló és az uralkodó ellen fordultaktól elszerzett birtoktestek kerülhettek át az arra érdemesekhez.
 
Amikor I. Habsburg Ferdinándot királlyá választják és és Pozsonyban 1526 dec. 17.én és meg is koronázzák, a Pálffyak mögött már sikerek állnak. Két magyar király közti vetélkedés, Szapolyai János és I. Ferdinánd belháborújához vezet. Ferdinánd a Pálffyakkal legyőzi és Lengyelországba űzi János királyt, ahol Szapolyai a lengyel uaralkodótól sereget kap Ferdinánd ellenlegyűrésére, de biztosra akar menni, ezért a törökkel is szövetkezve tör riválisára. Nehéz harcok után Váradon titkos békét kötnek egymással. A váradi békével kettéosztottákKettéosztották az országot. A család nélkül maradt idős Szapolyai János vállalta, hogy halála után Ferdinándé legyen az egész ország Ferdinándé legyen.
 
1640 Szapolyai álnokságára jellemző, hogy halálos ágyán felesketi tanácsnokát György barátot, hogy a béke helyett majd János Zsigmondot juttassa a trónra. Gyögy barát ehhez segítségül kéri Szolimán török pasa hadát. AzAzulejmánz ide se ér, amikor Fráter György egyedül is győz. Szoliman (Szulejmán) ha már itt van, csellel beveszi magának Budát. Ezzel kész is a három részre szakadt ország. Eger kivételével sorra buknak el a végek. A király előbb 5 majd 1562-ben 8 éves békét köt a törökkel. A törökkel szövetkezést II. Rákóczi Ferenc is meglépi. Ők hárman a Habsburgokénál is rosszabb 300 éves török uralmat varrnak a magyarok nyakába, múló részhatalmuk megszerzése érdekében. A végeredmény alighanem felülmúlta aa 1920-as trianonét. A siralmas viszonyokat gyakorlatilag a Habsburg katonai erőnek gerincet adó Pálffy hősiesség, ill. kiváló hadvezéri képességük állítja majd helyre. Addig egész Európa retteg, mert a törökök előretörését megállíthatatlannak látja.<br>
 
===A Pálffy család első három legsikeresebb vitéze.:===
137. sor:
 
Budapesten három, Visegrád, Gönc, Lovasberény mellett még [[Tura]] Erdélyben volt kastélyuk. Volt rezidenciájuk Velencében, és Párizsban is. Bécsben két kastély, Marschegg, Prágában két, Pozsonyban négy, a Felvidék más részein hat jelentősebb: [[Pálffy-kastély (Gidrafa)|Gidrafa]], [[Királyfa]], [[Malacka]], [[Pozsonyszentgyörgy]], [[Somorja]], [[Stomfa]]
 
==== Államosítás és emlékezet ====
 
1945 Az államosítás minden értéket jelentő-, vagy termelő- vagyontárgyat állami erővel magához von, aminek előnyeit, majd az új rend vezető elitje élvezi, vagy hasznait áttételesen magának szedi. A rendszerváltozás mit sem változtat ezen a gyakorlaton.
Magatartása legalább érthető. A rabló sem kérkedik rablott kincseivel. Ha teheti börtönben és szőnyeg szélén tartja azokat akiktől szerezte.
 
Tény, hogy a hazai emlékezet a Pálffy kastélyt még mindig Schlesinger Ervin könyvtáros felvett neve rejti. Róla ismert, hogy franciákéról másolt tizedes katalogizálást meghonosította, illetve a Népszavát Szabó Erwin néven elvhű kummunistaként írta.
A hazai állapot lemarad a szlovákhoz képest is, hiszen Szlovákia már kezdettől fogva tiszteli és érdemük szerint mutatja be a helyben élt Pálffyakat a nagyvilágnak, Európának és a mindig meglepődő magyaroknak. A Pálffy vagyon egy részét az Európai Unió nemrég védetten kiemelt közkinccsé nyilvánította Szlovákiában. Bécsben és Pozsonyban az Uniós adminisztráció egy egy hivatala Pálffy palotában székel.
 
==A magyar történelem kiemelkedő szereplői a 18. századig==