„Promoter” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Gyimhu (vitalap | szerkesztései)
Kiegészítések
Gyimhu (vitalap | szerkesztései)
Forrás pótolva, jelölőnyelv javítva, de még nincs kész.
1. sor:
A '''promoter'''ek közvetlenül a gének[[gén]]ek előtt elhelyezkedő [[DNS]]-szakaszok, és a lánc átírásában (a [[transzkripció]]ban) rendkívül fontos szerepet töltenek be. A propoterpromoter nem kódol fehérjét, hanem a gén elejét (az RNS-polimeráz enzim bekötődésének helyét) tartalmazza.
{{nincs forrás}}
{{forma}}
 
A sejt genetikai állománya szakaszokra osztható, amelyeket géneknek nevezünk. Minden gén egy-egy fehérjét kódol (pl. [[inzulin]]).<ref>Fehérjének a száznál több [[aminosav]]at tartalmazó láncot szokás neveznihívni, míg az ember inzulint – melyben 51 aminosav van –, [[polipeptid]]nek nevezik. A terminológia nem egységes, és genetikai szempontból nincs különbség a kettő között.</ref> A fehérjeszintézis során a génben tárolt információ egy átirat ([[mRNS]]) formájában eljut a riboszómákhoz, ami pedig ez alapján összekapcsolja a fehérjét alkotó aminosavakat – a megfelelő sorrendben.
A '''promoter'''ek közvetlenül a gének előtt elhelyezkedő [[DNS]]-szakaszok, és a lánc átírásában (a [[transzkripció]]ban) rendkívül fontos szerepet töltenek be. A propoter nem kódol fehérjét, hanem a gén elejét (az RNS-polimeráz enzim bekötődésének helyét) tartalmazza.
 
Az RNS szintézis első lépéseként egy RNS polimeráz köt a [[kromoszóma]] egy szakaszához, a promoterhezgén promoteréhez (megjegyzendő, hogy rengeteg ilyen van, hiszen minden génnek van sajátja), majd a kettéválasztott DNS kettősspirált mintaként használva, ribonukleinsavakból álló RNS-t szintetizál.
A sejt genetikai állománya szakaszokra osztható, amelyeket géneknek nevezünk. Minden gén egy-egy fehérjét kódol (pl. [[inzulin]]).<ref>Fehérjének a száznál több [[aminosav]]at tartalmazó láncot szokás nevezni, míg az ember inzulint – melyben 51 aminosav van –, [[polipeptid]]nek nevezik. A terminológia nem egységes, és genetikai szempontból nincs különbség a kettő között.</ref> A fehérjeszintézis során a génben tárolt információ egy átirat (mRNS) formájában eljut a riboszómákhoz, ami pedig ez alapján összekapcsolja a fehérjét alkotó aminosavakat – a megfelelő sorrendben.
 
Az RNS szintézis első lépéseként egy RNS polimeráz köt kromoszóma egy szakaszához a promoterhez (megjegyzendő, hogy rengeteg ilyen van, hiszen minden génnek van sajátja), majd a kettéválasztott DNS kettősspirált mintaként használva, ribonukleinsavakból álló RNS-t szintetizál.
 
Az mRNS képződés egy pontosan szabályozott folyamat, hiszen minden enzimből csak egy meghatározott mennyiségre van szükség a sejtben. Ez a szabályozás részben az mRNS szintézis során valósul meg (továbbá a fehérjeszintézis, és a fehérjék transzláció utáni módosítása során). Ezért a promoterek és bizonyos fehérjék úgynevezett [[transzkripciós faktor]]ok nem csak egyszerűen megkötik és a génhez vezetik a polimerázt, de meghatározzák az átírt mRNS mennyiségét is azzal hogy mennyire vonzó landoló helyet biztosítanak.
15 ⟶ 12 sor:
== Forrás ==
* Ádám–Dux–Faragó–Fésüs–Machovich–Mandl–Sümegi: Orvosi biokémia. Medicina Könyvkiadó Zrt., 2006., 358–360. oldal. ISBN 963-242-902-8
* Enzo Gallori: Genetika képes enciklopédia. Kossuth Kiadó Zrt., 2010., 100–104. oldal. ISBN 978-963-09-6143-1
 
== Kapcsolódó lapok ==
* [[RNS]]
 
[[Kategória:Genetika]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Promoter