„Abakusz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
32. sor:
A 13. századra az abakuszt az asztalra rajzolt vonalakból álló táblázat váltotta fel. Előzőleg voltak kísérletek a régi forma modernizálására, de nem váltak be. Elsőként a római filozófus [[Anicius Manlius Severinus Boethius|Boethius]] (i.e. 480-524) geometriakönyvét kell említeni. Ebben egy teljes fejezet szólt az új abakuszról, ahol a zsetonokon az I-IX számok könnyítették ''(volna)'' a kezelést. A másik javaslatot [[II. Szilveszter pápa|Gerbert d'Aurillac]] (945-1003) tette, aki a Boethius-féle modell továbbfejlesztését és ennek használatát írta le 1001-ben kiadott művében.
Az európai kultúrtörténet egyik fontos emléke [[Fibonacci|Leonardo de Pisa Fibbonacci]] ([[1170]]-[[1250]]) könyve a '''Liber Abaci''' (1202 és 1228), ami a hindi-arab számokkal való számolás aritmetikáját helyezi az abakusz technikájával szembe. A galéria első képén látható fametszet a mitikus ''Arithmeticát'' ábrázolja, amint az arab számokat használó [[Anicius Manlius Severinus Boethius|Boethius]] és az abakuszon dolgozó [[Püthagorasz]] számolási versenyét szemléli '''(Gregor Reisch: Margarita Philosophica, 1503)'''.
A helyiértékes számírás térhódítása ellenére helyenként, így [[Bretagne]]ban, tovább (ismét?) használták a számoló-asztalt, amelynek kezelését [[Robert Recorde]] ([[1510]]-[[1558]]) részletesen magyarázza ''The Grounf of Artes'' című, [[1542]]-ben megjelent könyvében. A 19. sz. elejére azonban az abakusz - legalábbis Európa nagyobbik felén - kiment a használatból és az emlékezetből is. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] [[1812]]-es téli hadjáratáról visszatérő katonák ([[Poncelet]]) az Oroszországban még mindig használatban lévő abakuszokat (szcsotikat) hoztak magukkal egzotikus trófeaként. És végül Sziszi hülye.
<gallery>
| |||