„Pereked” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pécsváradi járás, linkesítések |
|||
5. sor:
| régió = Dél-Dunántúl
| megye = Baranya
| járás = Pécsi
| kistérség = Pécsváradi
| rang = [[község]]
17 ⟶ 18 sor:
}}
'''Pereked''' ({{ny-hr|Prekad}}<ref>{{cite web |url=http://hrcak.srce.hr/file/11541 |title= Folia onomastica croatica 14/2005.|date= |accessdate=2012-07-25 |author= | publisher= |work=Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj |format= pdf}}</ref>) [[község]] [[Baranya megye|Baranya megyében]], a [[Pécsváradi
== Fekvése ==
27 ⟶ 28 sor:
'''Pereked''' nevét [[1015]]-ben említették először az oklevelek '''Perecud''' néven.
A [[Pécsváradi Bencés Kolostor|pécsváradi apátság]] alapító levele szerint [[I. István magyar király|I. István]] király [[1015]]-ben adta a monostornak.
A [[XIV. század]]ban is az apátság birtokának írták.
36 ⟶ 37 sor:
Az államalapítás korában fontos hely volt, Szent István király adományozta a Pécsváradi Bencés Apátságnak, így először a Pécsváradi Apátság 1015-ös alapítólevelében az apátság birtokához tartozó jobbágyközségként említik a település nevét.
Temploma a [[Török hódoltság|török hódításig]]
1543-ban Péccsel és Pécsváraddal együtt elfoglalták a törökök.
A falu a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott magyar falu volt, a török adójegyzékben 10 adózó portával szerepelt, s a falunak kb. 200 lakosa volt ekkor. A 150 éves török uralom alatt temploma elpusztult.
A XVIII. század elején a török hódoltság megszűnése után a szomszédos községekkel együtt a
A török előrenyomulást tulajdonképpen átvészelte, de tájszervező szerepkörét lassanként Berkesd vette át. Ekkor mindössze 9 jobbágycsalád élt a településen, mindnyájan földművesek.
A XVIII. század közepén már 28 házban 28 család lakta a falut. Noha a XVIII. század második felében megjelentek itt a német anyanyelvű családok is, népességének többsége azóta is magyar.
A következő században 1829-ben 455-re nőtt a lakosság létszáma, ekkor már iskolája, tanítója is volt a falunak. A történelem későbbi szakaszaiban jelentősebb szerepet már nem töltött be.
A "Tanácsrendszer időszakában "Berkesd Községi Közös Tanács"-hoz tartozó települések egyike volt, majd a rendszerváltást követően 2000-ig Szilággyal, Ellenddel és Berkesddel alkotott körjegyzőséget.
2000-től Bogáddal és Romonyával közös
== Nevezetességei ==
59 ⟶ 60 sor:
{{Baranya megye települései}}
{{Pécsváradi
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}}
| |||