„Glatz Ferenc” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
24. sor:
=== Közéleti pályafutása ===
1989. május–1990. május. A második Németh-kormány művelődési minisztere. Javaslatai, intézkedései: az orosz nyelv kötelező jellegének megszüntetése a köz- és felsőoktatásban; a cenzúra eltörlése; az [http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/282.html egyház és állam új viszonyának kialakítása]; új, a nyugat-európai elvek szerint szabályozó kutatási rendelet kidolgozása és bevezetése; az iskolaalapítás állami monopóliumának felszámolása, a magán és egyesületi iskolaalapítás engedélyezése; a közoktatásban az alternatív oktatási rendszerek és az állami rendszer összehangolása, finanszírozási és felügyeleti rendszerének kidolgozása; az ideológiai tárgyak oktatásának felszámolása; a pártoktatási intézmények átadása az állami és egyesületi fenntartású oktatási rendszernek; az idegen nyelv oktatási preferenciája a tanárképzésben; a kultúra általános (oktatás, film, könyvkiadás stb.) alternatív finanszírozási rendszerének kiépítése.
1989-1990 A Magyarország–NSZK Baráti Társaság elnöke.
1990–1991 A Nemzetek Közötti Baráti Társaságok Szövetségének elnöki posztját töltötte be.
2005-ben neve felmerült a [[Magyar Szocialista Párt]] lehetséges köztársaságielnök-jelöltjeként. 2008 végén részt vett az alternatív gazdasági program kidolgozására létrehozott [[Reformszövetség]] megszervezésében. 2009 márciusában, miután [[Gyurcsány Ferenc]] kormányfő bejelentette távozását, Glatzot a lehetséges utódok közt emlegették.▼
1990–1998 A [http://www.tla.hu/ Teleki László Alapítvány] Tudományos Tanácsának elnöke.
1990–2010 A Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány kuratóriumának alapító elnöke, az alapítványrendszer alapelveinek és szervezetének kialakítója. (Alapítók és a kuratórium tagjai kezdettől: Kosáry Domokos (†), Szentágothai János (†), Vásárhelyi Miklós (†), Csoóri Sándor, Konrád György, Király Tibor, Stark Antal, Honti Mária.)
1991–2004 A [http://www.bertelsmann-stiftung.de/cps/rde/xchg/SID-0A000F14-668B27BC/bst/hs.xsl/suche.htm?innerRequest=true&suchbegriff=Ferenc+Glatz Bertelsmann Stiftung] szervezésében működő, az európai integráció társadalmi-politikai feltételeit vizsgáló nemzetközi bizottság, majd az Európai Unió keleti kiterjesztését vizsgáló nemzetközi bizottság tagja; a humánpolitika, kisebbségpolitika, az európai történelem, kultúr- és tudománypolitika albizottságainak tagja, szakmai referense.
1996–2002 Az [[Magyar Tudományos Akadémia]] elnöke, két cikluson keresztül. Elnökként tudománypolitikai – ezen belül akadémiai – reformot kezdeményez. (E témában 1998-ban magyarul, 1999-ben németül jelenik meg a ''Tudománypolitika az ezredforduló Magyarországán'' című monográfiája.) Az általa megindított intézethálózati konszolidáció részkérdéseit előadásokban és publikált tanulmányokban dolgozza ki és terjeszti vitákra. 1996-ban javaslatára indul az [http://www.mtatk.hu/?mid=4&page=strategia MTA Nemzeti Stratégiai Kutatások] Programja is. Kezdeményezésére a kormány, a tudomány társadalomban betöltött kiemelkedő szerepét elismerve, 55/1997. (IV.3.) sz. rendeletével november 3-át a ''Magyar Tudomány Napjává'' nyilvánítja. A tudomány napi rendezvény 1997 óta többhetes tudományos fesztivállá terebélyesedett. 1999-ben, a ''tudomány első világkonferenciáján'' – melyet az MTA szervezett Budapesten – a bevezető előadást tartja ''A tudomány a 21. században'' címmel, a természeti és kulturális diverzitásról, a tudomány hasznáról. 2001-ben tanulmányt ír a teológia akadémiai emancipálására; az egyházakkal történt megegyezés alapján egyházi tudósokat vesznek fel az MTA köztestületi tagjai közé.
2003–2004 A Magyar Nemzeti és Állami Intézmény- és Jelképrendszer szakértői bizottság alapító elnöke. (Tagjai akadémikusok, a kulturális élet kiemelkedő képviselői.) Az általa megfogalmazott program: az állami-nemzeti jelképek és emlékhelyek használatára vonatkozó szabályozás és gyakorlat szakmai felülvizsgálata. Javaslatok: a törvényhozó, végrehajtó és az államfői hatalom szétválasztásának megjelenítése az intézmények elhelyezésében; az állami kitüntetésrendszerek felülvizsgálata; az állami és nemzeti jelképek – zászló, címer stb. – felülvizsgálata; az állami és nemzeti ünnepek színtereinek újragondolása a többpárti és civil demokrácia szempontjából; a nemzeti és állami hagyományainkat megjelenítő épületegyüttesek – például a Parlament, a budai egykori királyi vár, a régi kormányzati negyed – rekonstrukciójának és újrahasznosításának terve. A bizottság javaslatára – a hatalmi ágak szétválasztásának megfelelően – a törvényhozás épületéből az egykori Sándor-palotába költözött a köztársasági elnöki hivatal, elkészül a királyi vár restaurációjának terve. (Glatz erre javaslatot még a millenniumi Szent Korona Bizottság tagjaként tett először.) A vár újjáépítésére kiküldött ad hoc bizottságot vezeti. Program: a volt hadügyminisztérium épületének rekonstrukciója, a volt pénzügyminisztérium Szentháromság téri palotájában létrehozni a „Magyarok Házá”-t. A program részeként kötetet szerkeszt Állami és nemzeti szimbólumok az Európai Unióban címmel. (Bp., Europa Institut Budapest, 2005., 327 old.)
2003-2010 A [[Kossuth-díj|Kossuth]]- és [[Széchenyi-díj]] Bizottság tagja.
2004–2006 A Földhasználati és Vízgazdálkodási Stratégiai Nemzeti Bizottság alapító elnöke. (A bizottság tagjai között akadémikusok – Somlyódy László, Láng István, Kovács Ferenc, Várallyay György, Alföldi László, Ligetváry Ferenc –, illetve a kormányzat delegálta államtitkárok.) Feladatköre: a víz- és földgazdálkodás területein a szakmai háttérfelügyelet jelenlétének biztosítása és javaslattétel. Programok: a ''Tisza-szabályozás'' alapelveinek és szakmai programjának folyamatos felügyelete és ezekről jelentések készítése;(2004) az ''árvízek, belvizek elhárításának'' szakmai háttérkonzultációinak folyamatos biztosítása, a bizottságon belüli szakmai kooperáció folyamatos biztosítása. A bizottság elnökeként 2004-ben kezdeményezi a [http://www.forestpress.hu/hu/index.php?option=content&task=view&id=632&Itemid=34 Homokhátság] komplex területfejlesztési program kidolgozását. [http://www.mtatk.hu/pdf/parb_tervtan.pdf Tervtanulmányt] készít egy átfogó, távlati és rövid távú vidékpolitikai akcióra (2005).
2005-ben neve felmerült a [[Magyar Szocialista Párt]] lehetséges köztársaságielnök-jelöltjeként.
2008. november–2010. december. Részt vesz az európai uniós előírások nyomán életre hívott Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat munkájában, a hálózat elkökévé választják. Elnöksége alatt az MNVH országos vidékfejlesztési fórumokon és szakmai műhelykonferenciákon igyekszik bemutatni egy-egy a vidékfejlesztési szakembereket és mindenekelőtt a vidéken élő embereket érintő aktuális témát és javaslatokkal segíti a kormány munkáját. E kezdeményezés jegyében indul 2009 első hónapjaiban a „Párbeszéd a vidékért” könyvsorozat és folyóirat Glatz Ferenc szerkesztésében.
▲
2011. január–2013. december. A történelmi megbékélést hirdető Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának elnöke.
== Munkássága ==
44 ⟶ 66 sor:
*Kisebbségekért díj (1996)
*[[Jedlik Ányos-díj]] (1997)
*[[Herder-díj]] (1997) 0150
*[[Bezerédj-díj]] (2001)
*[[Tolerancia-díj]] (2002)
53 ⟶ 75 sor:
*[[Budapest díszpolgárainak listája|Budapest díszpolgára]] (2009)
*a [[Kaposvári Egyetem]] és a [[Babeş–Bolyai Tudományegyetem]] díszdoktora
== Főbb publikációi ==
59 ⟶ 80 sor:
*''Történetelméleti és módszertani szabályok'' (szerkesztő, 1977)
*''Történetíró és politika'' (1980)
*''Az 1944. év históriája'' (
*''Nemzeti kultúra – Kulturált nemzet 1867–1967'' (1988)
*''
*''Történetírás – korszakváltásban'' (1990)
*''A kisebbségi kérdés Közép-Európában tegnap és ma'' (1992)
*''A magyarok krónikája'' (összeállítás, szerkesztő, szerző, 1995)
*''Hungarians and Their Neighbours in Modern Times 1867–1950'' (társszerző, 1995)
*''Tudománypolitika az ezredforduló Magyarországán'' (1998)
*''Tudománypolitikai reformról, Akadémiáról (2002)
▲*''Föld, víz, levegő'' (szerkesztő, 2002)
*''Új szintézis felé (2002)
*''Magyar Millennium Európában'' (2004)
*''1000 évről 100 percben. A magyar állam múltjáról, jövőjéről. [Tv-előadás, 2000. augusztus 20.] Szakály István filmje. DVD, 2005*''
▲*''Helyünk Európában'' (beszédek, 2005)
*''Új vidékpolitika (2008)
*''Magyar tudománytár 1–6. köt.'' (főszerkesztő, 2002–2006)
== Források ==
| |||