„Jaross Andor” változatai közötti eltérés

Nemesmiticzi vitéz '''Jaross Andor''' ([[Komáromcsehi]], [[1896]]. [[május 23.]] – [[Budapest]], [[1946]]. [[április 11.]])<ref>Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti akv. 236/1946. folyószáma alatt.</ref> felvidéki magyar politikus, több kormányban is különböző miniszter, a magyarországi [[zsidók]] deportálásának egyik vezetője.

Jaross István és Mocsári Irén fiaként született. [[1921]]-ben belépett a csehszlovákiai [[Magyar Kisgazda Párt]]ba, [[1925]]-ben pedig a [[Magyar Nemzeti Párt]] alelnöke lett. [[1935]]-ben a prágai Képviselőház tagjává vált. Az [[első bécsi döntés]] után az [[Országgyűlés]] meghívott képviselője lett az [[Egyesült Magyar Párt]] színeiben (ami a felvidéki képviselőket tömörítette) [[1938]]-tól [[1940]]-ig a felvidéki ügyek tárcanélküli minisztere volt a mindenkori magyar kormányban. [[1940]]-ben [[Imrédy Béla|Imrédy Bélával]] magalakította a szélsőjobboldali [[Magyar Megújulás Pártja|Magyar Megújulás Pártját]]. A [[Sztójay-kormány]]ban belügyminiszteri tisztséget kapott. Államtitkárai, [[Baky László]] és [[Endre László]] segítségével ekkor megszervezte a zsidók deportálását. [[1944]]. [[augusztus 17.|augusztus 17]]-én [[Horthy Miklós|Horthy]] nyomására lemondott tisztségéről. A [[Ferencvárosi TC (labdarúgás)|Ferencvárosi TC]] elnöke volt pár hónapig, ezalatt olvadt be a Fradi profi labdarúgó-szakosztálya az egyesületbe. A [[nyilas hatalomátvétel]]t követően részt vett a [[Törvényhozók Nemzeti Szövetsége]] létrehozásában, amelynek 1944 decemberétől [[1945]] márciusáig [[sopron]]i elnöke volt. A háború után nyugatra menekült, ahol amerikai fogságba került. [[Csehszlovákia]] és [[Magyarország]] is kikérte, mint háborús bűnöst, végül Magyarországnak adták ki, ahol államtitkáraival együtt a [[Népbíróságok Magyarországon|népbíróság]] halálra ítélte, majd kivégezték. Neje Hegedüs Anna volt.