„Aulich Lajos” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a clean up, replaced: születés dátuma → születési dátum AWB
4. sor:
| kép = Aulich Lajos 1.jpg
| képaláírás = Aulich Lajos
| születésszületési dátumadátum = 1793.
| születés helye = Pozsony
| halál dátuma = 1849.
19. sor:
 
== Pályája a császári és királyi hadseregben ==
1812-ben az [[Osztrák Császárság]] [[Franciaország]] kényszerű szövetségeseként egy hadtestnyi erővel részt vett [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] [[Oroszországi hadjárat (1812)|oroszországi hadjáratában]]. Aulich Lajos a támogató hadtest egyik zászlóaljával a hadjárat alatt [[Galícia|Galíciában]] állomásozott. Rátermettségének és katonai előképzettségének köszönhetően még ebben az évben [[zászlós]]sá léptették elő. 1813 augusztusában alakulatát a Csehországban – már Napóleon ellen – összpontosított császári főseregbe osztották be. Részt vett az 1813–1814-es hadjáratban és a döntő [[Lipcsei csata|lipcsei csatában]] is. Harctéri helytállásáért [[Rendfokozat#Vez.C3.A9nyl.C5.91_tisztek_91 tisztek .28hadnagy.2C_f2C f.C5.91hadnagy.2C_sz2C sz.C3.A1zados.29|hadnaggyá]] léptették elő. [[1814]]. [[március 31.|március 31-én]] a koalíció csapataival vonult be [[Párizs]]ba.
 
Az új szövetségi politikának megfelelően ezrede 1814-től „örökösen” [[I. Sándor orosz cár]] nevét viselte; Aulich Lajos a békeidőkben is mindvégig ebben az alakulatban szolgált. A [[bécsi kongresszus]] kezdetére a [[Bécs|császárvárosba]] rendelték őket az ugyancsak odaérkező ezredtulajdonos tiszteletére. Az ezred 1819-től [[Pozsony]]ban, illetve a város környékén állomásozott, 1826-ban [[Nápoly]]ba, 1829-ben a [[dalmácia]]i [[Zára|Zárába]] rendelték, majd 1830-ban visszakerült Pozsonyba, és ott is maradt a szabadságharcig. A császári hadseregben szokatlan módon a békeévek többségében toborzó központjuk közelében állomásoztak, így Aulich Lajos katonai szolgálatának jelentős részét szülővárosához közel tölthette.
39. sor:
* (1816 és 1826 között) [[Ludwig Hauk]], a tizenhatodik [[aradi vértanúk|aradi vértanú]].
 
Aulich 1823-ban [[Rendfokozat#Vez.C3.A9nyl.C5.91_tisztek_91 tisztek .28hadnagy.2C_f2C f.C5.91hadnagy.2C_sz2C sz.C3.A1zados.29|hadnagy]] lett, 1832-ben [[alszázados]]ként századparancsnok beosztást kapott, és a továbbra is csak a császári és királyi hadseregben békeidőben megszokott lassú rangemelkedésre számíthatott. Előmenetelét az gyorsította meg, hogy a rangban közvetlenül előtte álló Bakonyi Sándornak jó kapcsolatai voltak a felső hadvezetésben. Aulich 1835-ben [[főszázados]], 1844-ben [[őrnagy]] lett. 1847–1848-ban ő volt az utolsó rendi országgyűlést biztosító zászlóalj parancsnoka, majd amikor [[Bakonyi Sándor]]t 1848. április 19-én ezredessé és ezredparancsnokká nevezték ki, Aulich alezredes lett, és átvette az ezred [[Győr]]ben állomásozó zászlóaljának parancsnokságát.
 
Nem tudni, hogyan vélekedett az 1848 márciusi változásokról. Csak későbbi tevékenysége alapján tételezhetjük fel, hogy egyre kritikusabban figyelhette [[Metternich]] abszolutizmusának csődjét, miközben egyre inkább kötődhetett ahhoz az országhoz, amelynek többségi nyelvét nem beszélte.