„Szádalmás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a szöveg pozíciója
Nincs szerkesztési összefoglaló
38. sor:
[[1234]]-ben ''"Almás"'' néven említik először. A falu valószínűleg a [[13. század]]ban keletkezett, a [[14. század]]ban már állt gótikus temploma. Torna várának uradalmához tartozott, majd a [[16. század]]ig a Bebekek birtokaként a pelsőci uradalom része. Később a szádvári uradalom része, majd köznemesi község. [[1720]]-ban 43 család élt a faluban, közülük 13 köznemes és 30 jobbágycsalád. [[1828]]-ban 136 háza és 695 lakosa volt. Lakói szőlő- és gyümölcstermesztéssel, földműveléssel foglalkoztak.
 
Vályi András szerint ''"ALMÁS. Magyar falu Torna Vármegyében, nevezetét Almássaitól vette, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, és más Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tornától egy mértföldnyire, egy völgyben gyönyörű helyen. Határbéli földgye mindenféle gabonát terem, réttye sarjút is hoz, vagyonnyainak eladására jó alkalmatosága, legelője elegendő, fája mind a’ kétféle, első Osztálybéli bora, makkja, ’s gazdag gyümöltsös kertyei a’ határban, a’ szőlők alatt pedig káposztás földgye, ezen kivűl a’ községnek 12. kaszás alá való réttye, első Osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
Fényes Elek szerint ''"Almás, magyar falu, Abauj-Torna vgyében, Tornához nyugotra 2 mfdnyire: 390 kath., 298 reform. és evang., 19 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Tágas szőlőhegy. Sok gyümölcs, különösen szilva és alma. Termékeny határa jó buzát s káposztát terem; rétje kétszer kaszálható; erdeje van. A falu a tornai kies völgyben fekszik, s itt visz el a Kassáról Rosnyóra vivő országút, melly már most a szoroskői szorulatot elkerülvén, egyenesen Hárskútnak tart, s kősziklákba bevágva, roppant szorgalommal, mesterséggel, és költséggel készült. F. u. nagyobb részt h. Eszterházy, kinek itt több szép gazdasági épülete, s nagy pinczékkel ellátott magtára van. A helység 16 1/4 egész urbéri telket számlál. Ut. p. Rosnyó."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
[[1910]]-ben 853, túlnyomórészt magyar lakosa volt. [[1920]]-ig [[Abaúj-Torna vármegye]] [[Tornai járás]]ához tartozott. [[1938]] és [[1945]] között Magyarországhoz tartozott.
52. sor:
 
==Híres emberek==
* Itt született [[1934]]. [[augusztus 5.|augusztus 5]]-én ''Kardos István'' szociológus, helytörténész, szakíró.
 
== További információk ==