„Labrador (félsziget)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
43. sor:
Labradort három oldalról tenger veszi körül; nyugaton a [[Hudson-öböl]], északon a [[Hudson-szoros]], északkeleten a [[Labrador-tenger]], délkeleten pedig a [[Szent Lőrinc-öböl]]. Labrador északnyugati részét az [[Ungava-félsziget]] alkotja, melyet Hudson-öböl, a Hudson-szoros és az [[Ungava-öböl]] vesz körbe. Itt található a félsziget legészakibb pontja, a Wolstenholme-fok is.
Labrador geológiai szempontból a [[Kanadai pajzs|kanadai pajzshoz]] tartozik, jellemző kőzetei a [[Prekambrium|prekambriumi]] eredetű [[gránit]], [[gneisz]] és [[gabbró]]. A jókora területű félszigeten több hegység is húzódik. Északon fekszik a [[Torngat-hegység]], itt található Labrador és Kelet-Kanada legmagasabb csúcsa, az 1652 m magas Mount
A növényzet Labrador északi részén erdős [[tundra]], melyet ritkás [[fekete luc|fekete]]- és [[szürke luc]], valamint [[balzsamfenyő]] alkot. A déli erdők [[tajga]] jellegűek, ahol a fenyők közé már lomblevelű fák is keverednek.
Közigazgatásilag északkeleti része [[Új-Fundland és Labrador]] tartomány [[Labrador (régió)|Labrador]] régiójához, többi területe pedig [[Québec (tartomány)|Québec]] tartomány [[Saguenay-Lac-Saint-Jean]], [[Côte-Nord]] és [[Nord-du-Québec]] régióihoz tartozik. A félszigeten 2006-ban mintegy 150 ezren éltek, többnyire a partvidéken.
==Éghajlata==
Klímája délen mérsékelt, északon szubarktikus; erősen befolyásolja az [[Jeges-tenger]] és a hideg [[Labrador-áramlat]]. A januári középhőmérséklet északnyugaton -28 °C, délkeleten -12 °C. Júliusban északon átlagosan 7 °C-t, délen pedig 18 °C-t mutat a hőmérő. Az éves csapadék északon 250 mm, délen eléri az 1200 mm-t. Területének jelentős részén a talaj [[permafroszt]] állapotban van.
| |||