„25 kV-os villamos vontatás” változatai közötti eltérés

A vasutak ezt a vontatási rendszert a [[második világháború]]t megelőzően a [[Magyarország]]on, valamint és a [[németország]]i ''Fekete-erdő-vasútvonalon'' folytatott kísérletek után, az [[1950-es évek]]ben kezdték elterjedten alkalmazni. Az 50 Hz-es rendszert [[Kandó Kálmán]] dolgozta ki [[Magyarország]]on: a próbák [[1922]]-től folytak, az első sikeres gyakorlati alkalmazása [[1931]]-től a [[Budapest]]–[[Győr]]–[[Hegyeshalom]] vasútvonal villamosított üzeme volt (része a [[Budapest]]–[[Bécs]] útvonalnak). Kandó utat mutatott újításával, de Magyarországon kívül akkor nem mutatkozott érdeklődés a rendszerre.

 

Egy adott teljesítményszinten, a magasabb feszültség kisebb áramerősséget és általában a jobb hatásfok elérését teszi lehetővé, magasabb berendezési költségek mellett. Kiderült, hogy a 25 kV-os feszültség az optimális pont, ahol a (15-16 kV-hoz képest) még nagyobb feszültség továbbra is növeli a hatékonyságot, de nem növeli jelentősen a vonatkozó költségeket, amik a nagyobb védőtávolság és a nagyobb szigetelők miatt jelentkeznek.