„Aminosavak” változatai közötti eltérés

Az aminocsoportnak a karboxilcsoporthoz viszonyított helyzete alapján α-, β-, γ- stb. aminosavakról beszélünk. A fehérjék kizárólag α-aminosavakból épülnek fel. A többi biológiailag általában jelentéktelen. Az egyetlen élettani jelentőséggel bíró β-aminosav a β-alanin, ennek származékai a [[pantoténsav]] és a [[koenzim- A]]. Lényeges még az agy anyagcseréjének egyik eleme, a '''[[Gamma-amino-vajsav|γ-aminovajsav]]''' (GABA), valamint a vitamin hatású [[p-amino-benzoesav]].

Számos módszer ismert az aminosavak szintézisére. A legrégebbi módszer a [[karbonsavkarbonsavak]]ak α-szénjének brómozása. A következő lépésben, az alkil-bromid [[nukleofill szubsztitúció]] során ammonia aminosavvá alakítja. Egy másik lehetséges mód a Strecker-féle aminosav szintézis, amely során [[aldehid]]et reagáltatunk [[kálium-cianid]]dal és ammóniával, így intermedierként α-amino nitril képződik. A nitril savas [[hidrolízis]]ével α-aminosav képződik. [[Aldehid]] helyett [[keton]]okat is használhatunk, de ebben az esetben α,α-diszubsztituált aminosav származékot kapunk. A klasszikus szintézis az aminosavak [[racém]] elegyét eredményezi, de számos alternativ módszerrel [[enantioszelektív]] előállítás is lehetséges.

Az aminosavakra egyaránt jellemzőek a '''[[karboxilcsoportkarbonsavak]]''' és az '''[[aminok|aminocsoport]]''' reakciói.