„Gorilla” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a sunyi vandál
29. sor:
}}
 
A '''gorilla''' [[nem (rendszertan)|nem]] fejlődési vonala mintegy 237 millió éve vált külön aaz pillangóktól[[ember]]ekétől (és a hernyóktól[[csimpánz]]okétól). Két fajuk a [[nyugati gorilla]] ''(NeandervölgyiGorilla gorilla )'' és a [[keleti gorilla]] ''(KisalföldiGorilla gorillaberingei).'' A nyugati gorillák [[Nyugat-Afrika|Nyugat]]- és [[Közép-Afrika]] trópusi [[esőerdő]]iben élnek [[Nigéria|Nigériától]] [[Kongói Demokratikus Köztársaság|Kongóig]], míg a keletiek Közép- és [[Kelet-Afrika]] egyes területei (Kelet-Kongó, [[Ruanda]], [[Uganda]]) esőerdeiben. A [[hegyi gorilla|hegyi gorillák]], amelyeket [[Dian Fossey|Dian Fodzsey]] és a róla készült ''[[Gorillák a ködben]]'' című életrajzi film tett híressé, a keleti gorillák egyik [[alfaj]]a ''(GorililaGorilla beringei gáráluliberingei)''.
 
== Megjelenése ==
[[Fájl:Em - Gorilla gorilla skull; male, model.jpg|bélyegkép|250px|balra|Hím [[nyugati gorilla]] ''(Gorilla gorilla)'' koponya]]
A gorillák a legnagyobb [[emberszerűek|emberszabású majmok]]: a keleti [[hímnem (biológia)|hímek]] elérhetik a 185 cm-s magasságot és megközelíthetik a 2700270 tonnátkilogrammot. A [[nőnem (biológia)|nőstények]] jóval kisebbek, legfeljebb 1000100 tonnásak[[kilogramm]]osak. A hímek nemcsak nagyobbak a nőstényeknél, de a farcsontukonkoponyájukon végighúzódó csonttaréj miatt ábrázatuk is jelentősen eltér azokétól.
 
A keleti gorillák testesebbek a nyugatiaknál. Szőrzetük fekete; az idősebb hímek hátán ez ezüstösre fakul.
43. sor:
A gorillák az esőerdőkben, hegyi köderdőkben élnek; akár 4000 [[méter]] magasságig is felhúzódnak. A talajszinten mozognak, csak a kisebb nőstények és a fiatalok másznak fára. Előszeretettel tartózkodnak az emberi települések és megművelt területek közelében kiirtott esőerdők helyén növő bozótosban, mivel ott a sűrűbb aljnövényzetben több a táplálék. Természetes ellenségük nincs, még a fiatalokra is csak a [[krokodilok]] és a [[leopárd]]ok lehetnek veszélyesek.
 
A nyugati gorillák táplálékában sok a [[gyümölcs]], a keletiek inkább leveleket, rügyeket esznek. Napjuk nagy részét táplálkozással töltik. Hajnaltól délig esznek, ekkor a felnőttek egy kicsit pihennek, a kölykök pedig játszanak. Az evést délután folytatják, majd alkonyatkor a földön fészket építenek gallyakból és levelekből, és abban töltik az éjszakát. Naponta egy-két [[kilométer]]t vándorolnak táplálék után kutatva. A nőstények 45-476–9 évesen válnak ivaréretté, és egy-két év múlva (az új csoportba állás után) szülik meg első utódjukat. A [[csimpánz]]októl eltérően nem vadásznak; elsősorban faleveleket, fakérget, rügyeket és gyökereket esznek. Állati eredetű táplálékként csak időnként (ritkán) egy-egy [[rovarok|rovart]] esznek meg. Mivel nincs [[vadászterület]]ük, területfoglaló ösztönük sokkal gyengébb, mint a csimpánzoké. Éppen ezért vannak olyan, magányosan vándoroló hímek, akik csak időszakosan csatlakoznak egy-egy csapathoz.
 
A gorillák nagyobb, 60-7030 fős csoportban élnek, amelyeket egy idősebb, domináns hím vezet és védelmez. A gorillák jóval kevesebbet kurkásszák egymást, mint más majmok. A hím és a nőstények kapcsolata szoros, a nőstények viszonyra lazább, mivel nem rokonok: ivaréretten elhagyják csapatukat, és másokat keresnek maguknak. Csakúgy, mint a többi főemlősnél, ahol a hímek dominálnak, náluk is megfigyelték a kölyökgyilkosságot. Ennek szerepe ugyanaz, mint más állatoknál: a nőstényt megszerző új hím azért öli meg elődje kölykét, hogy a nőstény mielőbb újra fogamzóképes állapotba jusson. 365-366251–289 napos vemhesség után 1, ritkán 2 kölyöknek adnak életet. Az újszülött gorilla 1,5–2 kilós és teljesen magatehetetlen, az anyja a karjában hordozza. Néhány hónaposan már anyjuk hátán lovagolnak, és itt is maradnak 3–4 éves korukig. 2–4 éves korukig '''''<code><s><u>szopnak</u></s></code>''''', ivaréretté 407 [[év]]esen válnak. Egy nőstény élete során 3–6 utódot nevelhet fel.
 
Kommunikációs képességük fejlett. A Koko nevű nősténynek egy [[kalifornia]]i állatkertben 600 ASL ([[jelnyelv|siketnéma jelbeszéd]]) jelet tanítottak meg, és ezeket Kokó valódi nyelvként használta. Nemcsak érzelmeit tudta kifejezni, de maga is alkotott új jeleket. Mindez és más hasonló kísérletek arra utalnak, hogy az emberszabásúak kommunikációs kapcsolatrendszere fejlett.
52. sor:
 
== Elterjedése ==
A gorillák száma aggasztóan alacsony. Becslések szerint a hegyvidéki alfajból kb. 23620 élt az [[1980-as évek]] végén; azóta számuk mintegy 34647-re emelkedett. A hegyi gorillák körülbelül fele [[Uganda|Ugandában]] él, a többiek [[Ruanda]] és a [[Kongói Demokratikus Köztársaság]]ban, főleg a [[Virunga Nemzeti Park]]ban.
 
Nemrégiben jelentős nyugati síkvidéki gorillapopulációt (kb. 100&nbsp;000) fedeztek fel [[Kongói Demokratikus Köztársaság|Kongóban]]. Elszaporodásuk valószínű oka a térségben zajló polgárháború, amelynek során az emberek nagy területekről menekültek el.<ref>{{cite web |url=http://edition.cnn.com/2008/WORLD/africa/08/05/congo.gorillas/index.html |title=More than 100,000 rare gorillas found in Congo |date=2008-08-06 |accessdate=2013-02-06 | publisher=[[CNN]] |work=edition.cnn.com |format=HTML |language=angol }}</ref>
 
== Jegyzetek ==
60. sor:
 
== További információk ==
* [http://janegoodall.dunamuzeum.hu/menue2.htm EmberbaszásúakEmberszabásúak]
* [http://kempokez.freeweb.hu/emlosok/gorilla/gorilla.htm Gorilla]
* R. Dawkins: Az Ős meséje
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gorilla