„Kováts Ferenc (politikus)” változatai közötti eltérés

A [[huszár]] őrmester és gazdálkodó Kováts István és Polhammer Mária gyermeke. Hat testvére volt. [[Latin rítusú katolikus egyház|Római katolikus vallás]]ban nevelkedett. Iskoláit szülővárosában [[Zalaegerszeg]]en végezte, később felnőttkorában aranykalászos gazda oklevelet szerzett. Gazdálkodóként élt és bekapcsolódott a helyi közéletbe. 1928-tól tagja lett Zalaegerszeg képviselő testületének, majd a [[Zala vármegye]]i törvényhatósági bizottságnak. 1928 és 1944 között a városi gazdakör elnökeként is tevékenykedett, 1941-ben pedig a csatlakozott a [[Magyar Parasztszövetség]]hez. [[1944-es kiugrási kísérlet#Nyilas hatalomátvétel| 1944. október 15.]] után nyilasellenes magatartása miatt rövid időre elhurcolták.

Már 1930-ban belépett [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt | Független Kisgazdapártba]], és hamarosan a megyei szervezet elnöke lett. A [[második világháború]] után részt vett a párt újjászervezésében, és ismét tagja lett a megyei vezetésnek. Már [[1945-ös magyarországi nemzetgyűlési választás | 1945. november 4-i nemzetgyűlési választáson]] előtt, mint Zalaegerszeg követe bekerült az [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]]be, a választásokon pedig ismét mandátumot szerzett. Képviselőségének idején a ''Független Zala'' című megyei pártlap szerkesztője valamint 1947 márciusától a Parasztszövetség megyei szervezetének elnöke volt.

Az [[1956-os forradalom]] idején részt vett a Demokrata Néppárt újjászervezési kísérletében. Megyéje ismét elnöknek választotta és tagja lett a Zala Megyei Forradalmi Bizottságnak is. A [[1956-os forradalom#A szabadságharc leverése után| november 4-e]] után szerepvállalása miatt néhány hétig őrizetben tartották. A [[Magyarország 1957–1989 között|Kádár-rendszer]] elején, a birtokát a termelőszövetkezet betagosította. 1962-ben belépett a helyi hegyközségi szakszövetkezetbe, és 1970-es nyugdíjazásáig gazdasági vezetőként dolgozott. 1970 után háztáji földjén gazdálkodott 1982-ben bekövetkezett haláláig.