„Konvergens evolúció” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
5. sor:
A [[szárny]] kifejlődése a konvergens evolúció működésének klasszikus példája. Habár a [[madarak]] és a [[denevérek]] legutolsó közös ősének nem volt szárnya, mindkét állatcsoportnál kialakult az evezőszárnyú repülés képessége. A szárnyaik felépítése hasonló, mivel a szárny alakjára ugyanazok a fizikai megszorítások vonatkoznak. A hasonlóságuk az eredetükkel is magyarázható, az evolúció ugyanis csak a meglevő dolgokra hat, így a szárnyak a végtagok módosulásával jöttek létre, melyre a csontvázaik szerkezete szolgál bizonyítékkal.<ref name=SCM2005/>
A konvergens evolúció jellegzetességei közé tartoznak az [[analógia (biológia)|analóg]] struktúrák, melyek a [[homológia (biológia)|homológ]] struktúrákkal ellentétben nem közös eredetűek. A denevérek és a [[
A konvergens evolúció ellentéte a [[divergens evolúció]], mely során a ''rokon'' fajoknál ''különböző'' jellegzetességek fejlődnek ki. Ezt a jelenséget a népszerű elmélet szerint [[molekula|molekuláris]] szinten az adaptív változásokhoz nem kapcsolódó véletlenszerű [[mutáció]] okozza (lásd „long branch attraction”). A mutáció hatása azonban mindig véletlenszerű és a mutációk legnagyobb része az élettel összeegyeztethetetlen változásokhoz vezet. Ezért mutáció helyett az egyes populációkban mindig jelen lévő ''változatosság'' is szóba jöhet egyszerű okként. A változatosság az egyes tulajdonságok kifejlődésének egyedenként különböző mértékét jelenti.
Az [[evolúciós váltás]] és a [[párhuzamos evolúció]] a konvergens evolúcióhoz hasonló, mégis attól eltérő módon megy végbe. Az evolúciós váltás arra utal, hogyan fejlődnek ki hasonló jellemzők a hasonló [[ökoszisztéma|ökoszisztémákban]] élő egymástól független fajoknál különböző időszakokban (példa erre a ''[[Ichthyosaurus]]ok'' és a [[cápák]] hátuszonya). A párhuzamos evolúció akkor megy végbe, amikor két független fajnál ''egyazon időben és ökotérben'' fejlődve hasonló jellegzetességek alakulnak ki, mint például a [[ló|lovak]] és a ''[[Palaeotheriidae|Palaeotherium]]ok'' esetében.
A konvergencia szót a [[szociokulturális evolúció]] elmélete is használja egyes jelenségek leírására.
| |||