„Ábrahám (Terah fia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a zöld link → kék link + helyesírás |
||
28. sor:
Ábrahám [[Noé]] tizedik és [[Ádám és Éva|Ádám]] huszadik leszármazottja volt. [[Harrán]]ból származott, csak a kései hagyomány származtatja a [[khaldea]]i [[Ur]] városából. Itt kötötte meg a fentebb is említett szövetséget az Úrral, amely szerint Ábrahám és népe egyedül őt ismeri el istenének, és cserébe az Úr neki adja [[Kánaán]] földjét, és nemzedékét megsokasítja. A szövetség miatt indult el Ábrahám és népe az ígéret földjére.
<!--
Ábrahám a mezopotámiai [[Ur]] városából származó gazdag nomád volt, aki körülbelül 1800 évvel Krisztus születése előtt, Isten parancsára az Eufrátesz völgyéből a Jordán
-->
A Bahá’í vallást, az iszlámot, a judaizmust és a kereszténységet szokás [[ábrahámi vallások]]nak is nevezni, ugyanis ezek szent könyveiben Ábrahám ősatyaként, a vallás alapítójaként jelenik meg. A zsidó vallásban Ábrahámot gyakran az ''Avraham Avinu'' ({{héber írás|אַבְרָהָם אָבֿינו}}, askenázi kiejtéssel ''Avrom Ovinu'') névvel illetik, amelynek fordítása hozzávetőleg "Atyánk, Ábrahám". Isten megígérte Ábrahámnak, hogy leszármazottain keresztül a világ minden nemzete áldott lesz.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_12.htm Teremtés könyve 12:3]</ref> Ezt a kereszténység hagyományosan [[Krisztus]]ra való utalásként fogja fel.<ref>[http://faculty.gordon.edu/hu/bi/Ted_Hildebrandt/OTeSources/01-Genesis/Text/Articles-Books/Rotenberry_Blessing_RestQ.pdf A Teremtés könyve 12:3 tanulmányozása]</ref> Az [[ábrahámi vallások]] követői egyaránt úgy tekintenek rá, mint [[izraeliták|Izráel népének]] atyjára, hiszen első feleségétől, [[Sára (Ábrahám felesége)|Sárától]] születik meg [[Jákob|Izráel]] apja, [[Izsák (Ábrahám fia)|Izsák]]. A muszlimok [[iszlám próféták|iszlám prófétaként]] tekintenek Ábrahámra, ugyanis második feleségétől, [[Hágár]]tól született meg [[Mohamed próféta|Mohamed]] elődje, [[Izmael (Ábrahám fia)|Izmael]]. Noha Ismáel volt Ábrahám elsőszülött fia, az [[Ószövetség]] mégis Izsákot tekintette jogos utódnak, mivel a Szentírás Hágárt Sára szolgálójának tekinti.
54. sor:
=== Mamré ===
Ábrám Egyiptomból a kánaáni Ai földjeire tért vissza népével és családjával együtt. A fáraó ajándékaival gyarapodva Ábrám népe lassan kinőtte saját törzsterületét. Az egyre növekvő gulyákat és nyájakat szét kellett választani, ezért Ábrám és Lót úgy határoztak, hogy elválnak egymástól. Ábrám megengedte unokatestvérének, hogy ő válasszon elsőként területet. Lót a [[Jordán (folyó)|Jordán]] folyó keleti partján fekvő termékeny síkságot választotta [[Szodoma és Gomorra]] közelében. Ábrám pedig Kánaán földjén maradt, és az Úr vezetésével levonult [[Hebron]]ba, Mamré tölgyesei közé, ahol oltárt állított az Úr tiszteletére.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_13.htm Teremtés könyve 13:1-12]</ref>
[[Fájl:Meeting of abraham and melchizadek.jpg|thumb|200px|Ábrám találkozik Melkisédekkel]]
Ábrám népének kettéválása után a Jordán keleti partvidékét észak-mezopotámiai seregek támadták meg. A hadak élén [[Elám]] királya, Khédorlaomer állt, aki hatalmas adókat vetett ki a síkság városaira. Tizenkét év elteltével a Jordán menti városok fellázadtak Khédorlaomer uralma ellen, de az elámi uralkodó a [[Sziddim-völgyi csata|sziddim-völgyi csatában]] leverte a lázadók hadát, és foglyokat ejtett, köztük Ábrám unokatestvérét, Lótot. <br />
| |||