„Lisszaboni szerződés” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dexbot (vitalap | szerkesztései)
a Removing Link GA template (handled by wikidata)
30. sor:
=== Háttér ===
{{Lásd|Európai Alkotmány}}
Az EU működésének felülvizsgálata, különösen a [[Az Európai Unió bővítése|2004-es, tíz taggal való kibővülés]] után egyre esedékesebbé vált, ezt jelezte a [[nizzai szerződés]] mellé fűzött nyilatkozat [[2001]]-ben. A nizzai megállapodások lehetővé tették az EU bővítését 27 tagra, a szavazási rendszer megújításával. A Laekeni Nyilatkozat, amelyet 2001-ben hirdettek meg, elindította az [[alkotmány]]ozási folyamatot. Felállította az [[Európai Konvent]]et, amelyet a korábbi francia elnök, [[Valéry Giscard d'Estaingd’Estaing]] vezetett, és szerepe volt, hogy egy európai alkotmányt dolgozzon ki a tagállamok közti párbeszéd menedzselésével. Az Európai Alkotmány végső szövegét [[2004]] nyarán, egy EU-csúcson fogadták el, [[Írország]] EU-elnöksége alatt.
 
Az Alkotmányt, amelyet minden tag elfogadott, egy ünnepség keretében írták alá 2004. [[november 29.|november 29-én]]. Mielőtt életbe lépett volna – ezt [[2006]]. [[november 1.|november 1-jére]] tervezték – át kellett esnie a ratifikációs folyamaton. Ez minden országban mást jelentett, függően hagyományaitól, alkotmányának előírásaitól, és a politikai szándékoktól. Az Alkotmányt [[2005]]-ben a népszavazás formáját választó [[Franciaország]] és [[Hollandia]] visszautasította. Miközben a tagországok többsége – parlamenti úton – ratifikálta az okmányt (bár [[Spanyolország]] és [[Luxemburg]] népszavazáson hagyta jóvá), a ratifikációhoz szükséges lett volna minden tagállam hozzájárulása, ezzel világossá vált, hogy nem tud életbe lépni. Ezután az EU vezetői egy időre pihentették az ügyet, és átgondolták a „hogyan tovább” kérdését. Ez végül a tervezett Európai Alkotmány kudarcát jelentette.