„Pestszenterzsébet” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tambo (vitalap | szerkesztései)
a →‎Története: elütés
35. sor:
==Története==
Gubacs nevét a magyarok betelepülésében részt vevő Huba vezérről kapta. A szeretet hangzó "cs" hozzáadásával, azaz szeretett Huba vezér a jelentése.
Területe 1661-től a felsővattai Wattay (Pál (Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, majd fia János a vármegye kuruc alispánja) család birtokába került.[[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] uralkodása alatt 1731-ben Gubacsot a törvények kijátszásával a [[gödöllő]]i uradalomhoz csatolták. Így a hű szolgálatokért a labanc [[Grassalkovich Antal (koronaőr)|Grassalkovich Antal]] tulajdonába került.
 
A [[Soroksár]]hoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]], [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak [[Kossuth Lajos]] után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló [[község]]gé ''Erzsébetfalva'' néven, [[Nagyközség (polgári korszak)|nagyközség]]ként. A hagyomány szerint Erzsébetfalva elnevezése a parcellázások előtti időkből származik és Szekrényessy Pálné szül. Dillinger Erzsébet (1809-1892) keresztnevére utal, lévén a Szekrényessy család már az 1830-as évektől jelentős gubacsi birtokokkal és elegáns kúriával rendelkezett e területen. <ref>Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1842-1843 IV. kötet. Győr, 2007. ISBN 978-963-062395-7</ref>
47. sor:
|title= Pestszenterzsébet, Kispest és környéke
|year= 1936
|publisher= A magyar városok monográfiája kiadóivatalakiadóhivatala
|location= Budapest
|pages= 82-84